Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-10-11 / 35. szám
2009. október 11. HÉTiŐL-HÉTiE SZEKSZÁRDI mmmnßk» Az aradi tizenhármak emlékezete Az ítéletet október 6-án, szándékosan a bécsi forradalom első évfordulóján hajtották végre A tizenhárom aradi vértanú (litográfia 1900-ból) Kossuth Lajos 1890-ben - az egyetlen, fonográfon is rögzített beszédében - Aradot a magyar Golgotának nevezte. SzV Az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon tizenhat honvédtisztet végeztek ki, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án meggyilkoltakat említi, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést. Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszter- elnököt, Batthyány Lajost, Pesten. A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatok előtt. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Az oroszok - noha ígéretet tettek az ellenkezőjére - foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak. I. Miklós orosz cár a kegyelem irányában próbálta befolyásolni rokonát, Ferenc Józsefet, és diplomáciai úton neheztelését fejezte ki a kivégzések miatt. A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette, az ítéleteket Julius Jacob von Haynau, Magyarország teljhatalmú kormányzója írta alá. Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, Haynau végül négyük büntetését „különleges kegyelembőr golyó általira változtatta. A tizenhármak ítéletét október 6- án - szándékosan a bécsi forradalom és Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján - hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásá- nak gyászünnepe. A kivégzéseket reggel fél hatkor kezdték. Lőpor és golyó általi halállal halt lázár Vilmos ezredes, Gróf Des- sewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok és Schweidel József tábornok. Tizenkét katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, majd parancsnokuk jelzésére a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül zuhantak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlen közelről újra tüzelt... Hat órakor hajtották végre az újabb kivégzéseket. Kötél általi halállal haltak Lovag Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezic Károly, Nagysándor József, Gróf Leiningen- Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és GrófVécsey Károly tábornokok. Vécseynek végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett, és megcsókolta a tábornok kezét. A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttestét közszemlére tették ki. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el. 1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát, október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát, 1850. február 19-én pedig Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegek zarándokoltak a kivégzés helyére. Mindenki sírt, imádkozott, ezen a napon minden boltot, nyilvános helyet bezártak. A vértanúk emlékének megörökítésére, szobor, vagy emlékmű felállítására csak a kiegyezés után lehetett gondolni. Barabás Béla jogász, volt országgyűlési képviselő emlékirataiból ismert, hogy édesapja volt az első, aki egy kiszáradt eperfát és egy keresztet vitetett a kivégzés helyszínére. Az eperfa ágaira ragasztott cédulákra írták fel a tizenhárom vértanú nevét. A vértanúk emlékének ápolását felvállaló Aradi Honvédegylet emlékkővel helyettesítette a kiszáradt eperfát. A vesztőhelyen ma látható obeliszket 1881-ben állították fel Bajnai-csomag: vissza a feladónak A Fidesz Tolna megyei országgyűlési képviselői együtt lépnek fel a költségvetés módosításáért Dr. Puskás Imre (balról), Patay Vilmos, Potápi Árpád János, Hirt Ferenc, Tóth Ferenc és Horváth István a bonyhádi sajtótájékoztatón ■ A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Tolna megyei országgyűlési képviselői 42 módosító javaslatot nyújtottak be a jövő évi költségvetés tervezetéhez. Mint azt a képviselők a Bajnai-csomag elleni tiltakozás ügyében tartott bonyhádi sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták: a költségvetés nemcsak a nemzetközi, hanem a belső igényeknek is meg kellene feleljen, de ez a jelenlegi tervezetről nem mondható el. Hirt Ferenc, Tamási és környéke országgyűlési képviselője kiemeite: a szociális szférában mintegy 70%-os az elvonás, ami oda vezet, hogy semmi sem fog működni. Tóth Ferenc, a paksi térség képviselője az oktatási normatívák drasztikus csökkenésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta: a tényekkel szemben nincsenek érvek. A szocialista-liberális kormány 7 éve alatt eddig 27 milliárd Ft-tal csökkentek a normatívák. Horváth István, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere azokat a javaslatokat ismertette, amelyeket a képviselők közösen nyújtottak be Tolna megye közlekedési, hulladékgazdálkodási és víz- rendezési problémáinak megoldására. Ezek olyan kérdések, amelyek sürgős megoldást igényelnek, ezért azokat a Fidesz kormányra kerülése után is kiemelten fogja kezelni. Megoldásra vár a Bátaszék-Bonyhád közötti út felújítása, a 6-os és 63-as utak csomópontjának átépítése, új híd építése Sióagárdon, a bogyiszlói Duna-híd átépítése, kerékpárút építése Szekszárd és Sötétvölgy, illetve Kakasd és Sötétvölgy között, a hulladéklerakók rekultivációja, szennyvízprogram indítása Zombán, Pörbölyön, Kétyen és Felsőnánán, ivóvízjavító program Szedresben, Medinán, Decsen, Sárpilisen és Faddon, területi vízrendezés Zombán, Bátaszéken, Faddon, Szálkán, Kétyen és Felsőnánán. Potápi Árpád János, a Fidesz megyei választmányának elnöke a három legfontosabb területnek nevezte az egészségügyet, a szociális ellátást és az oktatást, amelyekből nem lehet pénzeket kivonni, mert azzal óriási károkat okoz a kormány az országnak. Ennek megakadályozásáért tiltakoznak, illetve nyújtják be javaslataikat az ellenzéki képviselők. Réger Balázs
