Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-06-28 / 25. szám
2009. június 28. SZEKSZÁRDI A régi- Fiatalon elhunyt édesapád olyan szép örökséget hagyott rád, amely egész életedet meghatározta...- Apámtól egy kerékpár és egy gombos harmonika maradt rám - hatéves voltam ekkor amelyet ő is az édesapjától örökölt. Sváb családból származom, az apám és a nagyapám is harmonikázott. Miután kiderült, hogy gombos harmonikát nem tanítanak a Zeneiskolában, anyám vett egy tangóharmonikát - úgy 10 esztendős lehettem -, és négy éven át tanultam a hangszeren játszani a szolfézzsel párhuzamosan. Középiskolásként „letettem” a hangszert. Nem volt sikk abban az időben, hisz akkor élte fénykorát a gitár. A dunaújvárosi főiskolás évek alatt került újra elő, elsősorban a kollégiumi rendezvények kapcsán, ahol megalapoztam a hangulatot. Számomra a hangszertudás sok szép sikert, barátságot, tartalmas időtöltést hozott, melyhez szép emlékeim fűződnek. Játszottam magyar nótát, sramli zenét, ifjúsági dalokat. Ahá- nyan voltunk, annyifélét.- Mikor kerültél kapcsolatba a németzenével?- A diploma megszerzése után megnősültem. Egy bátaszéki sváb származású lányt vettem el, akivel gyakran jártunk hálózni. Többek között a szekszárdi svábbálba is, ahol sok ismerőssel találkoztam, akik még emlékeztek apámra, s arra, ahogy nekik muzsikált. Felmerült, hogy talán folytatnom kellene, amit ő sajnos fia- taton volt kénytelen abbahagyni. Ebben az időszakban ismerkedtem meg a Német Nemzetiségi Kórussal, immár több mint 25 éve. E találkozással kezdődött a német zene iránti érdeklődésem, ami az évek folyamán csak erősödött. Sokat szerepeltünk itthon és külföldön. A '90-es években nagy szerepet vállaltam a magyarországi német tánccsoportok zenei kíséretében, egész Tolna megyében.- Pedagógusként a tudást nemcsak az iskolában adtad tovább, de a családban is... dalok átmentése a jövőbe SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Keller Antal, a Mondschein Szekszárdi Német Nemzetiségi Kórus Egyesület harmoni- kása és Rosenberger Ferencné, az egyesület elnöke. Találkozásunk apropója a Szent László-napok egyik kiemelkedő programja, a német nemzetiségi kórusok találkozója. Vendégeimet a tavaly 30. évfordulóját ünneplő kórus múltjáról, jelenéről és jövőjéről kérdeztem. Egy férfi: Keller Antal Egy nő: Rosenberger Ferencné- Nagy öröm volt számomra, amikor két fiammal, Gáborral és Péterrel- mindketten fúvós hangszert választottak - egy kis zenekart alakítottunk, és négy éven keresztül együtt zenélhettünk. Mindhármunk életében közös vonal a muzsika, a fellépések itthon és külföldön. A közös siker maradandó élmény.-A hivatásod, a tanítás mellett művelted a zenét.- Műszaki tanárként - 13 év megszakítással - a mai napig is tanítok, jelenleg a Szent László Szakképző Iskolában. A hosszú kitérőt az oktatásban a rendszerváltás után történt változás okozta, akkoriban ugyancsak pedagógusként, vezetőként a gyermekvédelemben dolgoztam.- Aki ismer, azt tudja, hogy menynyire szereted a zenét, a kórust, a hagyományőrzést. Marad időd még más hobbira?- Aki arra vállalkozik, hogy munka és család mellett próbákra, fellépésekre járjon, annak valóban nagyon kell szeretnie, amit csinál Mindehhez kell egy biztos és ösztönző családi háttér, amely nekem megadatott. Meggyőződésem, hogy miként számomra, úgy a hallgatóság számára is a zene gyógyír a lélekre. Ezért érdemes! Természetesen tüke szekszárdiként a szőlőmet sem hanyagolhatom eL..- Baranyából származol, mégis ennek a kórusnak a szíve, lelke, hivatalosan pedig az elnöke vagy...- Egy gyönyörű sváb faluból Me- cseknádasról származom, s éppen az idén 30 éve élek a családommal Szek- szárdon. Olyan közösséget kerestem, ahol a gyökereimet, a német nyelvet megtalálom, és ápolhatom, hiszen ahhoz a korosztályhoz tartozom, aki gyerekként a német és a magyar nyelvet egyformán beszélte. így kerültem kaj> csolatba a német kórussal s miután nagyon szeretek énekeim, és láttam, hogy az egyik neuralgikus pont a szervezés, magamra vállaltam a feladatot.- Mikor és kik alapították a kórust?- Kakasd környékéről beköltözött svábok, még 1978-ban. Egy baráti társaság tette le a mai kórus alapjait, ami ma 24 főt számlál Az alapítók közül már csak hárman énekelnek: Jéhn Mihály és felesége, valamint Moizes Gyula. Kezdetekben három generáció is énekelt együtt, ma a gyerekeket annyi hatás érf hogy a hagyományápolás ritkán tartozik közéjük. Nagy öröm, amikor egy fiatalt be tudunk vonni. A három évtized alatt a karnagyok is változtak: az utóbbi években Molnár Márta zenetanár, most pedig Hauszer Beáta énektanár irányítja a kórust.- Sok szép sikert értetek el a három évtized alatt.- A kerek évfordulót koncerttel ünnepeltük baráti kórusaink részvételével A 30 éves hagyományőrző kultúra-ápolásért KÓTA Díjban részesült a kórus. Belföldön és külföldön jelentős sikereket értünk el, minősítéseken vettünk részt, legutóbb 2007-ben dicséretes arany fokozatot kaptunk, jutalomként pedig énekelhettünk a Német Kisebbség Országos Gáláján.- A hagyományőrzés kietnelt sze repet játszik a kórus életében.- A szekszárdi és környékbeli sváb közösségek dalainak összegyűjtésében, azok feldolgozásában, harmonikakísérettel való előadásában mutatkozik meg mindez. A fellépő ruháknál a hagyományos ünnepi viseletét gyűjtjük, s mutatjuk be. Mindezt szeretnénk átmenteni az utókor számára is.- A Szent László-napi ünnepség szép színfoltja lesz a szombat délutáni kórustalálkozó.- Különleges lesz az idei miután Szekszárd és német testvérvárosa, Bietigheim-Bissingen ekkor ünnepli kapcsolata fennállásának 20. évfordulóját. Az alkatomra egy olyan találkozót szerveztünk hat vendégkórus és a Mondschein részvételével amely híven tükrözi majd a két város szoros kapcsolatát. A fő cél hogy vendégeink megismerkedjenek a még élő hagyományokat ápoló sváb dalokkal Kiemelt művészeti együttesként szinte minden városi rendezvényen örömmel lépünk fel így a Szent László-napokon is.- A hivatás és a család mellett hogy jut időd szervezésre, éneklésre?- Adótanácsadóként, főkönyvelőként dolgozom, s bizony a számok szigorú és száraz világából jóleső, pihentető érzés kirándulni a dalokéba A férjemet megfertőztem az éneklés szereteté- vel ő is tagja a kórusnak. Zsolt fiam német tánccsoportba járt, Tünde lányom németül tanuk. Két és fél éves Kristóf unokám együtt tanulja a német nyelvet a magyarral. Igyekszem az egységet megteremteni a hivatásom, a családom és a kórus között Eddig sikerük. Közös szerelmük a zene, a hagyományápolás
