Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-09-28 / 33. szám

» SZEKSZÁRDI Bpi mmwMAW ANNO 2008. szeptember 28. S zekszárdon az a különös szokás dívott, hogy egy-egy jelentő­sebb középületet legalább két­szer avattak, illetve szenteltek föL Ilyen volt a városháza mellett a belvárosi és újvárosi templom is. E két utóbbi létesülése nemcsak ugyanarra a szomorú eseményre ve­zethető vissza, hanem az is, hogy ele­ink nehezen várták ki elkészültét. Ép­pen 15 éve volt megyeszékhely Szek- szárd, mikor 1794. augusztus 7-én a Bartina oldalán lévő szegénynegyed­ből viharos gyorsasággal elterjedt a tűz. Martalékul esett 636 ház a Béla té­ri apátsági templomtól a Budai (Rákó­czi) utcáig. Itt - a templommal szem­ben - még ma is kereszt jelzi, meddig hatolt a pusztítás. Ezután a Bartináról leköltöztették a szegényeket, akiknek Baka Márton adott házhelyet, s ezzel létrejött az Újváros. A főtéren 1802-ben helyezték el az új szentegyház alapkövét, végleg 1805-ben vették birtokba, de már 1804-ben miséztek benne. Az ágról- szakadt újvárosiaknak kerek ötven évvel később csillant fel a remény templomépítésre. Hrabovszky Pé- terné Kassay Anna végrendeletében „lelkének buzgó sugárlásait követ­ve” kijelentette: „minden ingó és in­gatlan vagyonomat... Keresztény Vallásunk magasztalására hagyom és testálom, a Szegzárdi új városba, e végre már kijelelt üres helyen épí­tendő Szt. Egyházra". Újabb kilenc év múlt el, amikor az örökhagyó ál­tal kikötött országos pályázatot Ybl Miklós és Reiter Ferenc bírálata sze­rint Hans Petschnigg grazi építész terve megnyerte. Az építkezés 1864 legvégén kezdődött, és közel négy évig zajlott. Az újvárosi Szent Mihály-templom Az újvárosi templom a Vasárna­pi Újság egykorú metszetén Szent Mihály ábrázolása XVI. századi ikonon MESÉLŐ EMLÉKEINK 66 Nem akárhogyan. „Minthogy örö­köseim Szegzárd városának öszves ke­resztény lakossága, nem kétlem, hogy ezen ájtatossági közérdek tekinteté­ből arra, hogy az építés jó anyagokból és a terv szerint készül-é, az egész kö­zönség, különben pedig nemes hiva­tásuknál fogva a papi és világi elöljá­róság figyelemmel felügyelni fognak.” Kikötés volt, hogy „a vállalkozó az árból, amiért vállalkozott, egy részt nyerjen, midőn a templom egy ölnyi- re a földből köröskörül kiemelkedett, kapja a másikat, midőn a toronyra a keresztet reátűzte, kapja a harmadikat, végtére, midőn a kész templom kul­csait a pap és polgári elöljáróságnak átszolgáltatta, kapja a negyediket." Anna asszony meghagyta, hogy el­hunyt leánya emlékére „az építendő Templom Pátronája Szent Alexándra légyen”, de emlegette: „három oltár­kép egy Magyar Festő által Pesten arany rámákba díszesen készíttes­sen; a Középre Mihály Archangyal, kinek névünnepén egyszersmind a Keresztény búcsújárás évenként ün­nepélyesen megtartandó lészen”, így esett, hogy 1868. szeptember 29-én - már a felavatás előtt - meg­tartották ezt, s az épületet Szent Mi­hály oltalmába helyezték. A felszentelésre 1868. október 25- én került sor: Liszt Ferenc Koronázási miséjének részleteit adta elő a Budai Dalárda. Eredetileg a Mester külön e templom avatására is írt egy misét, mivel az alapítvány, amelynek az épü­let létét köszönheti, barátja, Augusz Antal vezetése mellett működött. A szekszárdi mise el is készült csakhogy az akkori Szekszárdon, de még Budán sem volt hatvan megfelelő hangú, kot­tát is olvasni tudó férfi, aki vállalta vol­na az előadást... Dr. Töttős Gábor Ódon időben SZEPTEMBER 29-ÉN 140 ÉVE 1868-ban avatták fel az újvárosi (Szent Mihály) templomot, de Liszt ez alkalomra írt Szekszárdi miséjét nem adták elő. SZEPTEMBER 30-ÁN 90 ÉVE 1918-ban Kiss Lajos zólyomi gyógy­szerész megvette A fekete sashoz címzett helybeli Szondy-féle patikát. OKTÓBER 1-JÉN 175 ÉVE 1833-ban a Tudományos Gyűjte­ményben megjelent Garay János Sárköz-leírása. 100 éve, 1908-ban kétnapos országos mintaszüret kez­dődött városunkban. OKTÓBER 2-ÁN 75 ÉVE 1933-ban elhunyt Rátkay László volt képviselő, népszínműíró, költő, a Garay-szobor géniuszának név­adója. OKTÓBER 3-ÁN 90 ÉVE 1918-ban dr. Nesztor Emil szek­szárdi tiszti főorvos írt a spanyolnát­ha és az izzasztókúra viszonyáról. Október 4-én 95 éve, 1908-ban fölavatták a református olvasókör új, Mérey utcai házát. OKTÓBER 5-ÉN160 ÉVE 1848-ban nemzetőreink részvételé­vel Ozoránál bekerítették a rácokat Október 6-án 105 éve 1903-ban elhunyt Szeredy József apátkanonok, országos hím egy­házjogászunk. EVANGÉLIUM „Egyszer Jézus valamelyik zsina­gógában tanított szombaton. íme, volt ott egy asszony, akiben beteg­ség lelke lakott tizennyolc éve, és annyira meggörnyedt, hogy egyál­talán nem volt képes felegyenesed­ni. Amikor Jézus meglátta őt, elő­szólította, és ezt mondta neki: Asz- szony megszabadultál betegséged­ből És rátette a kezét, mire ő nyom­ban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.” Lukács 13,10-13 Születéstől az érettségi vizsgáig. Majdnem két évtized. Körülbelül ennyi tizennyolc év. És ennyi időn át meggörnyedve. Első olvasásra elkép­zelni sem tudjuk, mit jelentett mind­ez az asszony számára, aki Jézussal találkozott. Égyszerűen: betegség? Vagy élete terhei alatt görnyedezett? Elvárások között élt, azok nyomasz­tották? Az evangélium csak ennyit mond: „akiben betegség lelke lakott”. Valami olyan dologgal kellett együtt élnie, ami nem engedte, hogy arcát felemelje. Nem engedte, hogy más emberek szemébe nézzen. Nem en­gedte, hogy szembe nézzen sorsával, életével Jézus látja meg ennek az asszony­nak az igazi nyomorúságát. Ő veszi észre a sok egyenesen járó ember között azt, aki belegörnyedt terhei- be. Aki képtelen arra, hogy felegye­nesedjen. Nem tud úgy termi, mint­ha minden rendben lenne. Őhozzá lép oda Jézus és őt érinti meg. Az el­ső arc, amelyet lát Jézusé. A gyógyí­tóé, aki egy szavával, egyetlen érinté­sével leemeli terheik megszabadítja meggörnyedt életének börtönéből Ez a Jézus lép ma oda hozzám, hoz­zánk is. Szeretné leemelni terhein- ket, szeretné, ha egyenesen járnánk, ha bátran nézhetnénk szembe saját életünkkel és sorsunkkaL Jézussal ezt ma megtehetjük. Ámen. Kovács Zoltán metodista lelkipásztor Tisztelgés az aradi vértanúk emléke előtt 2008. OKTOBER 6. (HÉTFŐ) 10.30 ÓRA, BÉLA KIRÁLY TÉR • Díszőrség felvonulása az 1848-as emlékműnél • Díszőrség: Magyar Nemzetőrök Tol­na megyei szervezete • Himnusz • Irodalmi összeállítás a Comenius Ál­talános Iskola előadásában A műsort bemutatják az iskola felső tagozatos tanulói Művészeti vezető: Kovács Zsuzsanna és Morvái Szilveszter • A szereplők virágot helyeznek az em­lékműre 11.00 ÓRAKOR • Koszorúzás • Szózat • Díszőrség elvonulása KOSZORÚZÁS! FELHÍVÁS. Emlékezzünk az Aradi Vértanúkra! Az Aradi Vértanúk em­lékére rendezett meg­emlékezés koszorúzással zárul. Hívjuk és várjuk mindazokat, akik tisz­teletüket, kegyeletüket ily módon is szeretnék kifejezni az aradi hősökre emlékezve! A koszorúzásra előzetes bejelentke­zést nem kénünk, kérjük a koszorúkat közvetlenül a helyszínre szállítani! Az ünnepség szervezője a Babits Mi­hály Művelődési Ház és Művészetek Háza (tel.: 529-610)

Next

/
Oldalképek
Tartalom