Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-04-15 / 13. szám
2007. ÁPRILIS 15. AN N O ___________VASÁRNAP 77 ÓD ON DERŰ 208. Régi hírek nyomában Bármilyen furcsa, de 150 év felfoghatatlan távolságnak tűnik az egyszerű halandó számára. A Vasárnapi Újság 1850-es évfolyama (és Jókai Mór) segítségével most megkísérlünk bepillantani eleink derűs-borús hétköznapjaiba. Nem tudjuk, ki lehetett, de G..i, aki tudósította a hetilapot április 23-i levelében. „Hónapok múlnak el, míg az árva Szegszárdról valami újdonságot olvashatunk. Pedig volna elegendő tárgy, mely az olvasó-közönségnek, ha nem is élvezetet, legalább kellemes időtöltést szerezne. Lám a közönség már azt, hogy a bortársulat alapszabályai megerő- síttettek, örömmel olvasta, s mintegy ettől villanyozva jött arra: hogy szőlőit kettős erővel jól megmunkálván, a terhes dolog után abból nyerendő gyümölcs nemes nedvével még igen sok földlakost megismertessen, és pedig illő jutányos áron. Az elmúlt farsangról már szólva megemlítem, hogy itt is voltak oly táncvigalmak, melyek által a jótékony intézetek alapjai erősíttettek. Most húsvéti piros tojás ajándékul Latabár színész-társaságát véltük megnyerni, azonban csalódtunk, mert helyette Krembset igazgatása alatt lovarda érkezett meg, a nagyszámú közönséget igen jól mulattatta, s nem rossz aratással távozott el tőlünk; így járna Latabár színész-társasága is, ha minket szí- nielöadásaival meglepne. Ma iktatták be újonnan kinevezett polgármesterünket K. E. urat, kinek tisztakeblűségétől, igazság- szeretetétől és nyájas emberbánásától a lakosság igen sokat vár. Most ennyi elég, máskor többet.” Meglepő, de csak innét tudjuk az első polgármester, Korbonits Elek beiktatásának pontos napját. Alig egy éves uralmának végéről a Szekszárd-monográfiából Glósz Józseftől szerzünk tudomást. A Szinpadi_betyar megyeszékhely lakói nyolc hónap múlva megelégelték az adóbérlő sanyargatását, házát fölgyújtották és kifosztották, a tömeget katonaság fékezte meg. Senki nem mert ezután szállást adni az új bérlőnek, miért is a központi járás főbírója a városházára kvártélyozta volna be őt. Erre a polgármester a tanáccsal egyetértésben ezt megtagadta, sőt inkább hagyta magát leváltatni, de nem engedett... Akkor inkább jöjjenek a színészek. Jókai Mór 1858-ban Egy kis tévedés címmel írt meg egy itteni esetet. Egyszer Szekszárdon valami darabot adtak, melyhez a színi személyzeten kívül némi statisztéria is kellett, amit rendesen a városi hajdúsággal volt szokás betölteni. A próbán tehát felállítja a rendező az őröket, egyiket jobbról, a másikat balról, s megmagyarázza nekik a dolgot.- Kend itt fog állani jobbról, kend meg amott. Mikor én kilépek a gunyhóból, kendre rálövök, arra kend a hasához kap, összerogyik, s azt kiáltja, hogy »Meghaltam!«, kend pedig, másik, elszalad, s azt kiabálja, hogy »Segítség! Segítség!« Értették jól? - Megértettük. Este az előadásnál az ügyelő meg találta cserélni a két hajdút, a jobbról lévőt állította balra, a balról lévőt jobbra; mikor aztán kijött, amelyiknek gyilkolódzni kellett, s rásütötte a pisztolyt az egyikre, amelyik a háta mögött állt, akit senki sem bántott, az rogyott össze ordítva, hogy ő meghalt; az pedig, amelyiket agyonlőtt, elszaladt, tor- kaszakadtából kiabálva: »Segítség! Segítség!«” Lanius Excubitor ÓDON IDŐBEN Április 16-án 60 éve, 1947-ben megyénk alispánja rendeletet adott ki a selyemhernyó-tenyésztés fokozása érdekében. Április 17-én 150 éve, 1857-ben született Lőrenthey Imre akadémikus, Szekszárd őslénytanának kutatója. Április 18-án 185 éve, 1822-ben a szekszárdi Klivényi Jakab baráti levelet írt Vörösmarty Mihálynak. 110 éve, 1897-ben a helyi érdekű átkok között olvassuk: „Emlegessenek téged az itteni zsúrokon.” Április 19-én 90 éve, 1917-ben dr. Ludwig Lajos ügyvéd felszólította a múzeumot, hogy Garay János emlékeit vegye magához Garay Gizella hagyatékából. Április 20-án 65 éve, 1942-ben halt meg Miklósi Ödön festő- művész-karikatúrista, Szekszárd szülötte. Április 21-én 120 éve, 1887-ben a Szekszárd Vidéke Megérett című vezércikkében arról elmélkedett, váljék-e nagyközségből rendezett tanácsú várossá a megyeszékhely. Április 22-én 80 éve, 192,7-ben az egykori itteni pénzügyi tisztviselő, Nyáry Andor Nyúl a bokorban című vígjátékát adta a Nemzeti Színház. A Sárköz népművészete babákban A Garay 8 Kapualj Galérián átkelők bepillanthatnak a nevezetes sárközi paraszti kultúra világába. Megismerhetik a hétköznapi és az ünnepi viseletét, valamint egyes munkafolyamatok egy jellemző részletét. Farkas Lászlóné Pál Erzsébet (Decs, 1938.) tojásfestő, viselet- és babakészítő, bútorfestő számára meglepetés volt ez a munkáiról készített fotókból összeállított kiállítás. A népművészet mestere elégedett a válogatással, amely ízelítőt ad nagy hírű decsi babamúzeuma mintegy tízszer ekkora anyagának minden lényeges eleméből, bár ott például a ti- lolást egy teljes sorozatban mutatja be. A Kapualj Galériában ennek egy darabján kívül láthatjuk a szövő menyecskét, a kelengyét rakó lányt, a lakodalmi készítőt, a disznópörkölést, a kacsatömést, a tejszűrést fejés után, de még a batikolt tojás festését is, ahogy viasszal a tojásra rajzolja az asszony a mintát, ami a tojás fes- tékbemártása után színezetlen marad. E folyamat eredményét a batikolt hímestojásokat is megcsodálhatjuk. Egy-két kiállított kép címe alapján azonban ne gondolják, hogy a selymet megborotválták, ez a kifejezés egyszerűen a borotvált bőr finom puhaságához hasonlítja a legdrágább francia selymet. Ma már ilyen nem kapható. Bözsi néni a tönkrement, elszakadt régi ruhák ép darabjaiból készít ünnepi borotvált selyem szoknyát a papírmasé babáknak. A díszes sárközi népviselet, amelyet egy- szer-egyszer Bözsi néni unokája is felölt, sem kevésbé csodálatra méltó. A kiállításon szerepel a Jákó Vera Alapítvány által meghirdetett „Legszebb magyar népviselet” versenyen 1998-ban első díjat nyert sárközi leányviselet. A festett bútorok közül pedig egy tulipántos- gyöngyvirágos motívummal díszített ágyvéget fedezhetünk fel. Pál Bözsi néni belenőtt Sárköz folklórjának csodás világába, ezt látta a szüleitől és a nagyszüleitől. Kislány kora óta életének része a kézműves tevékenység. Sárközzel kapcsolatban nincs olyan kérdés, amire ne tudna válaszolni. Nem kell könyveket tanulmányoznia ahhoz, hogy előadást tartson róla. Decsi Babamúzeumában a kicsik csak a babákban gyönyörködnek, a nagyobbak ismereteket is szerezhetnek e csodás vidékről. Farkas Lászlóné Pál Bözsi Sárköz népművészetét és szokásvilágát bemutató fotóreprodukciós kiállítását április végéig tekintheük meg a Garay 8 Kapualj Galériában. K. E.
