Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-02-20 / 5. szám

2005. FEBRUÁR 20. SZEKSZÁRDI „Viselkedést és jellemet formál a zene" A szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola arról is nevezetes, hogy Naszladi Judit tanárnő, karnagy szervezésével, vezetésével, tanulók és szüleik, rendszeresen járnak a budapesti operaelőadásokra. Az Operaház fennállásának 120. évfordulója alkalmából az Erkel Színház Varázsceruza címmel rajzversenyt hirdetett, melyen operai élmények alapján készült képekkel lehetett részt venni. Az alkotások szabadon választott technikával készülhettek. * A szekszárdi operabarátok közül |6rom diák rajzolt. Fodor Balázs, tajdú Petra és Csige Márta. A beérkezett rajzokat Szegedi Katalin, illusztrátor, Vellich Rita az Operaház jelmeztervezője és Zenovitz Zénó festőművész, az Operaház festőműtermének a vezetője bírálta. Csige Márta fődíjasa lett ennek a versenynek. O így emlékszik: - Puccini: Bohémélet című operájáról rajzoltam. „Barátokra várva" volt a címe. Egy utcát ábrázoltam, amint a kávéház előtt gyülekeznek, sétálgatnak, várakoznak az emberek. Judit néni biztatására küldtem el és sikerült nyernem. Szeretek rajzolni, jó hobbi. Énekelek is. Először féltem az operától, hogy unalmas lesz és nem bírom ki. Végül is nagyon jó volt. Január 30án ünnepi előadás keretében kaptuk meg a díjat. Jutalomból Ránki Dezső a „Pomádé király új ruhája" című előadást is megnézhettük szüleimmel. Az első szünetben kellett kimennünk a színpadra névre szóló ajándékokat és oklevelet kaptunk. A sikernek egyformán örültek a diáktársak. Márta unokatestvére Csige András, a véleményét könnyedén fogalmazza: - Amit az operáról gondolunk, az csak anynyi, hogy elég csekély ár, amiért mi eljutunk ezekre az előadásokra évente többször is. Az első élményem, még ötödik osztályban volt. Akkor, amikor a hetedik osztályosok erről a sikerről beszámoltak, még nem sejtették, hogy rajtuk kívül vannak még szekszárdi nyertesek. Újabb értesítést, meghívást kapott három „babitsos diák". Hajdú Petra hetedikes, Bari Krisztina és Kardos Zsolt harmadik osztályosok. Ők ketten szociális helyzetük miatt hátrányosnak nevezhetők, így volt lehetőségük városi támogatással megnézni a „Diótörő" című előadást. Megrajzolták az élményt. Elküldték a megadott címre... és később, kaptak egy levelet, amelyben tudatták velük, hogy: „nagyon sok rajzot kaptunk, melyben a zsűri nehéz döntéssel választotta ki a nyerteseket. A beküldött képekből kiállítást rendezünk az Erkel Színház előcsarnokában, ahol minél több rajzot bemutatunk. KöHátsó sorban balról: Hajdú Petra, Csige Márta, alsó sorban balról: Kardos Zsolt, Bari Krisztina vetkező versenyeinken és előadásainkon számítunk részvételedre. Jutalmulfogadd tőlünk szeretettel ezt a két jegyet, Erkel Ferenc: Bánk bán című operájának az előadására..." Ez a három gyermek kapott fejenként két-két operajegyet. Az előadás március 20-án lesz az Erkel Színházban. Arra a kérdésre, hogy miért fontos a zene és ezen belül az opera, Naszladi Judit így válaszol: - Nem csupán zenét tanulunk, hanem a zene segítségével teljes embert nevelünk. Viselkedést tanulnak és jellemformáló a zene. A felnőttekkel, való kapcsolattartást is alakítja. ízlésüket, kultúrájukat változtatja, érleli. Ez azért is nagyon fontos, mert a mai világ nem erről szól. Őröm az is, hogy az esti előadásokat igénylik, mert a délelőttiek nem vonzóak számukra. Ez az osztály adja második éve, az Apáczai Tankönyvkiadó Tolna megyei bemutató óráit. A tankönyvszerző büszke erre és egy óra erejéig a tavasszal szeretné őket tanítani. A zenetörténettel való ismerkedést ötödik osztályban kezdték. Azonnal érezhető volt, hogy fogékonyak és mindent befogadnak. A családi háttér is fontos, mert a szülők is segítették a komolyzene felé való fordulást. A következő előadásra már most sokan jelentkeztek. Április elsején nézzük meg az Erkel Színházban Verdi: Rigolettóját. A zene mindenkié: Ilyen módon is lehet élni vele, ahogy azt a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskolában teszik évről évre egyre bővülő érdeklődők körével... Decsi Kiss János Szekszárd a vételárat nem éli fel, fejlesztésekre fordítja t Mint azt a legtöbben tudjuk, eddig a hajdani pártszékház két Rzintjén működött a Szekszárdi Városi Bíróság. Az ötemeletes épület többi része a vállalkozók háza volt. A kényszerű szomszédság a zsúfoltság mellett azért is zavarta a bíróság munkatársait, mert az épületbe bárki szabadon bemehetett. A helyiségeket bérlő vállalkozóknak és ügyfeleiknek a bilincsbe vert bűnözők látványa volt kellemetlen. Németh Zoltán, városunk alpolgármestere emlékeztetett, hogy a vagyonátadás során, 1990ben került a város tulajdonába az épület majd két szintet megvásárolt a bíróság. Tavaly év vége felé az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a teljes épületet megvásárolta. Az áfával együtt 250 millió forintos vételár felét decemberben, a fennmaradó részt az év elején egyenlítette ki a vevő. Szekszárd e pénzt nem éli föl, hanem kizárólag fejlesztésekre fordítja, fogalmazott az alpolgármester. Hozzátette, hogy az eddigi bérlők a bérleti szerződésük lejárta szerint költöznek ki a házból, ami már megkezdődött. Dr. Soós Miklós, a Tolna Megyei Bíróság elnöke közölte, örül, hogy társtulajdonosból tulajdonosok lettek. Megjegyezte, hogy az igen lelakott épület komoly felújításra szorulna, hiszen kilazultak az ablakok, elöregedett a fűtési rendszer, megszűnt a légkondicionálás... Mivel a teljes felújításra pénz hiányában egyelőre nincs lehetőségük, egy kisebb összegből - közbeszerzési eljárás keretében - elvégeztetik a legszükségesebb munkákat. Munkavégzésre alkalmassá teszik a 3. szintet, amit a törvényközi szünet végén birtokba vehetnek a munkaügyi bíróság és a városi bíróság különböző szervezeti egységei. Ám ezt megelőzően már tavasztól nagytárgyalónak használják a 2. emeleti tanácstermet. V. H. M. Február 22. Jeles napok Péter napja. Szent Pétörnek ü székössége (székfoglalása, püspökké választása) szószerkezetből váltódott át a népnyelvben Üszögös Szent Péterré, értelmessé téve a prédikációkban hallottakat. 1506-ban a Winkler-kódexben már így szerepel. A naphoz falusi tapasztalatok is kapcsolódnak, időjóslás és tiltás. „Ha ködös az idő, vagy csapkodó eső esik, megüszkösödik a búza." Szántani, vetni tilos, mert csak üszög lesz az eredmény. Különben is szerencsétlen nap lévén nem tanácsos semmibe se belekezdeni. Székelykevén úgy mondják, hogy „Péter üti az üszögöt", jön a jobb idő. Azt tartják, hogy amilyen a Péter-napi időjárás, olyan lesz József-napkor is. Ha hideg lesz, úgy marad még 40 napig. Február 24. Jégtörő Mátyás napja. Ilyenkor nagy hidegek szoktak lenni. A jelzőt azért kapta, mert úgy tartják, hogy Mátyás a jeget elvágja, azaz, ha van is jég ezen a napon, megolvad. Ha pedig olvad a jég, „tapogatva jár az ember, mint a róka a jégen Mátyás után.". Azt is mondják, hogy „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. Ha nem talál, havat hoz, ha meg talál, havat visz." Szökőévekkor Mátyás-ugrás következik be, a névnap 25-ére esik. A pásztorok szívesen várják Mátyást, mert szűre ujjából kiengedi a pacsirtákat, elhajtja a telet, a fű kilátszik a hó alól, s ha a mátyásmadár is megjelenik, biztosan kitavaszodik. A háziasszonyok mákot, sárgarépát, petrezselymet, borsót vetnek, mert az e napon vetett magvakat nem eszi meg a féreg. Az is áll, hogy ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő savanyú lesz, a tojások aprók. Régebben, ha nem esett hó ezen a napon, az öregasszonyok harmatos lepedőt terítettek a tehénre, hogy tele legyen a sajtár. A halászok, ha csukát fogtak, kifog- ^iV ták Mátyás csukáját és szerencsés halászat várt rájuk egész esztendőben. Juditka kifog gész ifgNW A