Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)
2004-11-28 / 38. szám
4, SZEKSZÁRDI VAS4RNAP 2004. NOVEMBER 28. SORBAN ALLAS HELYETT Nyáron már működik az e-hivatal Az elmúlt héten írta alá Szekszárdon Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter valamint Kocsis Imre Antal, a város polgármestere azt a megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a pályázaton nyert 600 millió forintból megvalósítsák Tolna megye székvárosa és a környező negyedszáz település korszerű elektronikus önkormányzat Tegnap pedig, ugyancsak Szekszárdon a városházán két cég, a T. Systems Hungary és a Geoview Systems bemutatta azt a programot, aminek eredményeként jövő nyáron már elektronikus úton, interneten tudják a szekszárdiak és a környező negyedszáz település lakói intézni hivatalos ügyeik jó részét. A meglepően gyors kezdést az tette lehetővé, hogy a szekszárdi önkormányzat már májusban kiírta a nyílt közbeszerzési pályázatot a feladatra, jelezve, hogy még csak esélyes az intelligens város program megvalósítását lehetővé tevő összegre. Ennek a pályázatnak győztese lett a két cég, s miután Szekszárd és a kistérség elnyerte az önkormányzati elektronikus szolgáltatás fejlesztésére kiírt európai uniós pályázaton a 600 millió forintot, a nemzetközi referenciával rendelkező T Systems Hungary és Geoview Systems 20 hónap alatt megvalósítja a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programot. A város már korábban 60 milliót nyert hasonló pályázaton, s abból kiépült és már működik az elektronikus ügyintézési rendszer. Ez volt az iskola, amikor a hivatal dolgozói megtanulták a számítástechnikai rendszerek ilyen alkalmazását. A most kezdődő program ennek bővítése, korszerűsítése. Az első nyolc hónap során elkészítik a működő rendszert, s később ennek üzemeltetését is végzik. Nyáron már működik az elektronikus, vagyis ehivatal, ami lehetővé teszi, hogy sorban állás helyett otthoni, vagy az e-pontokon, teleházakban lévő számítógépekkel interneten intézzük ügyeinket. Megvalósul az elektronikus kapcsolat a polgárok és a hivatal, valamint az intézmények, vállalatok, s a közgyűlés között. Egyszerűbbé, gyorsabbá válik az ügyintézés, ugyanakkor a rendszer költségtakarékos is, mert feleslegessé teszi a hagyományos levelezést, a papírmunkát. - sz 1 Zsidók és németek a célkeresztben Nem az áldozatok, hanem a tettesek oldaláról vizsgálta meg Ungváry Krisztián azt, hogy mit is jelentett a kétfrontos harc, azaz a zsidó-, illetve németellenesség a Horthy-korszakban. A fővárosból érkezett történész ezt a kérdéskört taglalta előadásában, melyet a Szekszárdi Magyar-Izraeli Baráti Társaság, valamint a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat közös rendezésében hallgathattak meg az érdeklődők szerdán este a Művészetek Házában. Ungváry Krisztián nem hagyott kétséget az iránt, hogy az áldozatok szempontjából a kétfajta sors meglehetősen eltért egymástól: míg az elűzött magyarországi németség esetében a végkimenetel minden igazságtalanság és megaláztatás ellenére magában hordozta az újrakezdés lehetőségét, addig a zsidóság esetében a marhavagonokból egyenesen a krematóriumhoz vezetett az út. Kevéssé ismert tény ugyanakkor az, hogy 1920 után Magyarországon a rasszista közbeszédnek nemcsak a zsidó származású emberek voltak a célpontjai. Sőt, a hazai antifasiszták egy része nem demokrataként, hanem rasszistaként volt antifasiszta. A németellenes küzdelem későbbi személyiségei, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Baráthy-Huszár Aladár és társai 1919 után az ország vezető antiszemitáinak számítottak. Szabó Dezső író nyomán ebben az időszakban majdhogynem általánossá vált az a nézet, hogy a magyarság boldogulását két belső ellenség teszi lehetetlenné: az értelmiségi helyeken található zsidó és a földet elfoglaló sváb. Sajnos, Illyés Gyula sem vonta ki magát ebből a torz közhangulatból. A Nyugat 1932. augusztusi számában a judeogermán Budapest szellemi hegemóniájáról panaszkodott, ugyanezen folyóirat 1933. évi számaiban a sváb terjeszkedésről publikált cikksorozatot. Szomorúbb megnyilvánulása az 1938-as első zsidótörvényhez kapcsolódik: Illyés - idézte Ungváry Krisztián a magyar kultúra védelmében szükségesnek tartotta a törvényt és kijelentette: „nem hajlandó hősi halált halni lakáj drámaírókért, zuglapírókért és leánykereskedőkért." A zsidók és svábok vagyona rendre újraosztá-tervezésre sarkallta a kor rasszista szociálpolitikusait. A magyarországi németek kitelepítésének ötlete már a Horthy-korban, az 1930-as években felmerült, ám ezt a tervet 1945-ig az adott erőviszonyok mellett lehetetlenség lett volna nemcsak megvalósítani, de akár nyíltan szorgalmazni is. A II. világháború végeztével azután a kollektív bűnösséggel megvádolt németség magára hagyatva állt egy jórészt ellenséges politikai közegben, s elkezdődött a népcsoport tragikus kálváriája. - d - A Metodista Gyülekezet adventi evangélizációt tart november 29-30án és december 1-jén minden este 17 órakor a Munkácsy M. u. 1. szám alatt. Jeles napok November 30. András, Péter bátyja. A hagyomány szerint X formájú kereszten szenvedett vértanúságot. Ez az andráskereszt. Napja már az adventnek, illetve az egyházi évnek kezdete, amely beleesik a téli napfordulat időszakába, és alkalmas mindenféle bűbájosságra, főleg az eladó sorban lévő lányok szerelmi praktikáira. A zajos mulatságok megszűntek, a muzsikaszó farsangig elhallgatott. Úgy mondták, András zárja a hegedűt. December 4. Borbála, olykor Borbál, Borbálya, a csángóknál Barbar. Ókeresztény vértanú (+306). Jézus-hitéért pogány apja toronyba záratja. Az alexandriai Origenész papot küld hozzá, aki megtanítja az igaz Isten tiszteletére és megkereszteli a Szentháromság nevében. Atyja ezek után meg akarja ölni. Borbála a pusztáb; menekül előle, de két vad pász visszaviszi és kiszolgáltatja ap[ nak, aki kegyetlenül megkínozza és sötét börtönbe veti. Borbála vigasztalója és erősítője Jézus Krisztus. A császár végül halálra ítéli és Borbála „önnön atyjátul érdemié az szent mártíromságot. És mikoron az ő atyja az hegyről leszállana, mennyből tűz szállá le és megemészté őtet." Toronnyal, könyvvel, pálmaággal szokás ábrázolni. —1> iba m Evangélium " Ti /s l e9Y ete k készen, mert abban az órában ® jön el az Emberfia, amikor nem is gondoljátok!" Adventi várakozás Adventbe léptünk. Advent várakozás, készülődés az eljövendő elé. Az Úr Jézus Krisztus elmenetelekor a tanítványok azt az ígéretet kapták, hogy ő visszajön dicsőségben és hatalomban. A keresztyénség erre a dicsőséges eljövetelre tekint, erre v aui betájolva, ez a keresztyén élet lényege. Az Újszövetségben 2aB fejezet van, ezekben a fejezetekben 300-szor olvasunk az Un Jézus visszajöveteléről. A Biblia legnagyobb és legtöbb ígéretei erre az időszakra szólnak. Egy órában, de egy percben hányszor hangzik el a kérés, "jöjjön el a te országod". A világ sürgeti ezt a kérést. Jézus Krisztus eljövetelével befejeződik a megváltás műve. Erre várunk, ez ad célt, értelmet minden feladatnak, szolgálatnak. Az ember nem a semmiben él. A jövőtől lesz fényes a jelen. Aki várja az Urat annak élete reménységben telik. Ez a legnagyobb dolog a világon. (A múltba nézés menthetetlenül elavuláshoz vezet.) A Krisztusra váró ember a jövőt építi, előre tekint, tehát modern gondolkodású. A várakozást helyesen kell végezni, nem lehet kivárni, elvesztegetni az időt. Ha arra vár az ember, hogy múljon az idő, eközben elveszíti a jelent. Úgy tekinteni a jövőre, hogy jól kihasználni a jelent. A várakozás ideje termékeny és tevékeny lehet a Krisztus által. Amíg visszajön sok mindent el kell végezni. A szolgának rendbe kell tartani a házat. Erre adatik az idő. Ebben az adventben vizsgáljuk meg, hogy valóban a visszajövő Úrnak szolgálatában állunk-e! És ez annak ideje, hogy a takarítást elvégezzük. Ne tűrjűnk meg semmilyen tisztátalanságot az életünkben, hogy az eljövő Úr készen találjon. Áldott készülődést! Hajduné Csernák Erzsébet metodista lelkész
