Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-10-09 / 47. szám

— Szerencsétlenség. Gőzsy Ferencz ügyvéd, fiával és Anion tengeliczi kasznárral múlt csütörtö­kön este a vadászat végeztével, a kölesd-tengeliczi vasúti állomásra hajtattak, hogy az estéli vonattal hazautazzanak Szekszárdra. Közel az állomáshoz a a kocsis ügyetlensége folytán a kocsi felfordult, Amon kasznár és Gőzsy Gyula a kocsiból kiestek, mig Gőzsy Ferencznek egyik lába a sárhányóban megakadt s a boka fölött a csont eltörött. Gőzsyt ölbe vitték az állomáshoz s úgy ültették föl a ku­péba, hol egész Szekszárdig borogatták lábát. La­punk zártakor arról értesülünk hogy a szerencsét­lenül járt ügyvéd baja határozottan jobbra fordult úgy hogy halál veszedelemtől tartani nem lehet. Megnyugtatására írjuk ezt azoknak a kik közül kü­lönösen helyből igen sokan keresik fel rószvétnyi- latkozataikkal kórágyán a sérültet. — Gyújtogatás. Parti Róbert József-pusztai bérlőnek mintegy 60 méter hosszú szalmakazlát csütörtökön délután, a legnagyobb orkánban, meg- nyújtotta egyik kisbérese — bosszúból. A tettest azonnal elfogták és letartóztatták. — Iskolai beiiratások. A szekszárd-belvárosi r. k. iskolában a beiratások a mai nappal — a báttaszék-utczai iskolában pedig hétfőn vették kez­detüket. — Személyi hir. Dr. Roboz Zoltán tolnavár- raegyei fillokszera biztost Somogy vármegye főis­pánja főlevéltárossá nevezte ki ; s igy dr. Roboz Tolna vármegye fillokszera biztosi állásáról lemondott. — A Garay-kör elnöke. A szekszárdi polgári fiúiskola körében fennálló „Garay-kör“ ez idei el­nöke Gál Kálmán, a latinnyelv tanára lett. — Halálozás. Steiner Károly kereskedőnek Margit kis leánya a torokgyíknak lett áldozatja. Temetésén sokan vettek részt. — Garai Ferkó zenekara Lippikből, hol az egész fürdő-évadot töltötte, múlt pénteken érkezett vissza Szekszárdra. Itt megemlítjük, hogy Magya­rország összes czigánybandái s igy a Garai Ferkéé is id. Rácz Pali hírneves prímás síremlékére gyűj­tést rendeznek. — Elcsípett szökevény. A szekszárdi törvény szók által többrendbeli lopás miatt körözött Pirisa István bátai lakost Ornstein Jakab csendőr letar­tóztatta s átadta a törvényszéknek. — Gyilkossági kísérlet. Búzás J. nevű új­városi duhajlegóny, társát Ribling Lajos kőmivest úgy meg szúrta — csekély okból, — bogy a sé­rült pár napig élet-halál közt lebegett. Ma már jobban van, de a kórágyat még sokáig fogja nyomni. Búzást letartóztatták. — Gyászmise. Az aradi vértanuk emlékére október 6-án, a belvárosi r. k. plébánia templom­ban ünnepélyes gyászmise tartatott. — Nos és hol vagy ? — Én a finánczministeriumban vagyok Írnok. — ügy úgy ! Hát mit keressz itt fent. — Uram megszöktem. — Megszöktél-e ? Akkor foglyom vagy. Egy kettő előre ! És a tüzes kardu lény nyakoncsipve őt betuszkolta a kapun és egy kis czellába zárta. Ott a szegény töprenkedett, hogy tulajdonképen hol is van ő és mi lesz most belőle. Talán vademberek közé keveredett és még nyárson is sütik. Már-már mepkezdte bánni szökését. És a mint ott busult, egy udvarias szolga lép be hozzá és mondja, hogy jöjjön vele. Minden szó nélkül engedelmeskedett. — Mindegy — mormogott — most már úgy is hiába, bele kell törődnöm. Sok luxussal berendezett szobába vezették, hol egy igen tisztességes öreg úri ember nagy Íróasztal előtt ült. — Te vagy az a földi lény, ki megszökött ? — Uram — kezdé a szegény férj — bocsás­son meg, de engedje meg előbb kérdeznem, hogy hol vagyok ? Én aztán minden kérdésére felelek. — A menyországi titkár előtt állsz. Férjünk mélyen meghajtá magát. — És miért szöktél meg a földről ? Talán defraudans vagy ? — Nem uram, én tiszta kezű és lelkiismere­tes ember vagyok, és már 10 esztendő óta irno­Szekiszáurd. "N7~ icLéls:e_ —- Életmentésérti jutalom. Ja n z e r József csörgetői úszómester részére, egy embernek a viz- befulástól élete koczkáztaiásával történt megmenté­séért 26 frt 25 krnyi életmentósi dijat utalványo­zott a m. kir. bel ügy minister a szekszárdi adóhi­vatalnál. — Az ujbor hatása. Folyó hó 3-án a szek­szárdi nagyvendéglő helyiségében mulatott Grósz József szekszárdi lakos, Takler Lajos ugyancsak szekszárdi lakossal. A kettő aztán szóvitába kevere­dett és egymást sértegetni kezdték. A vita közben Gyimóti István Grósz Józsefre vetette magát és azt székestül együtt feldöntötte, mire ifj. Grósz János a sértett öcscse egy kapukulcscsaí, Takler Lajos dákóval, Fehér János és Joó József pedig késekkel Grósz Józsefet jól eldöngették s rajta súlyos sé­rüléseket okoztak. — Ez azonban nem volt elég, mert a város korcsmából az utczára tódultak s itt is folytatták a dulakodást éktelen lármát csapva a járó-kelők nagy örömére. Valakinek aztán eszébe jutott tüzet kiáltani, mire összeszaladt a nép — a verekedők pedig eloszoltak. — A tettesek ellen Grósz József súlyos testi sértés vétsége miatt pa­naszt emelt a szekszárdi kir. járásbíróságnál. — Gyászhir. Nagy csapás érte Mattioni János selyemgyári felülvizsgálót sokat szenvedett nejének G ö r z b e n történt elhunytával. A boldo- gultban 3 leányka vesztett jó anyát. — Nyugodjék békével ! — Hivatalos helyiség változás. A központi főszolgabírói hivatal ideiglenesen a László utczai Trajber Tódor-féle házba költtözött át, mivel az eddigi helyisége, az igazságügyi palota építése szem­pontjából leromboltatik. — Eljegyzés. WVisz Jakab szakcsi kereskedő, eljegyezte Ullmann Lipót szekszárdi bérkocsi-tulaj­donos Lányát Katiczát. — Uj vasúti menetrend. A szekszárdi vasúti állomáson október hó 1-vel a déli vonat indulásá­nál változás állott be. Ugyanis, 1-től fogva indul délelőtt 11 óra 15 perez. Érkezik délután 4 óra 20 perez. Ezen uj menetrendet a helybeli állomás főnök úgy tette közzé, hogy 4 példányt küldött szót a változásról: a megyének, postahivatalnak s a két kávéimnak. A helybeli lapok szerkesztősé­geit pedig nem értesítette, de nem is szokta érte­síteni ; s igy a lapok se értesíthették a közönsé­get; minek az lett az eredménye, hogy a publi­kum sorra késik le a vonatról, mert még mindig azt hiszi, hogy a vonat 12 óra 4 perczkor indul. — A központi főszolgabíró rendelete foly­tán a vasúti kocsi ut és a reá vezető gyalog ut melletti szemét lerakás betiltatott. Ez a szemét domb végtelen bűzt terjesztett, s a járókelők való­ságos botrányára szolgált. — Adományok. A magyarországi tanítók ár­vaházára adakoztak megyénkből folytatólag : Kreis­ler Gyula szakcsi tanitó iskolájában fennálló „árvá­kat segélyző egylet“ 2 frt 10 krt; — Tóin a- v ár me gye 100 frtnyi alapítványa után kamat 1890. évre 5 frt. — Sághy Ferencz kisvejkei kán- tortanitó gyűjtése I frt 20 kr; — Singer L. Márk görbő-pinczehelyi tanitó 40 krt; Blumann János lengyeli tanitó gyűjtése 2 frt; — Anders Károly tormási tanitó gyűjtése 2 frt 5 kr. — Dudi néni meghalt. Kassay Judit, néhai Ilrabovszky-Kassay Anna nővére, ki tudvalevőleg az újvárosi templomot alapította, élte 84-ik évében meghalt. Az elhunyt, városunk egy furcsa haja- dona volt, ki is viskójában mindenféle madarat tartott, miért is a gyerek sereg egész özöne láto­gatta meg naponkint. Az újvárosi templom alapból évenkint 73 frt kegydijat élvezett, mely összeg most visszaszállt a templom alapra. MEGYEI HIEEK. — Nagy alapítvány. Troli Ferencz pápai praelátus, pécsi kanonok, alapítványának 102 e z- r e d i k forintját tette le ismét a jótékonyság oltárára. Ugyanis a Nagy-Mányokon létesítendő zárdára, mely leánynevelőintózettel összekapcsolt gyermekmenhelyet fog magába foglalni, 12 ezer forintot tett le alapitváuyképen. — Uj gazdatiszt. Br. Dräsche Richárd nagy- birtokos, a tolnai urodalmában megüresedett egyik gazdatiszti állásra Breitnekker Alfréd végzett gaz- dászt s tart. hadnagyot nevezte ki. — Koszorú az aradi honvédemlékre. Duna- Földvár szép babérkoszorút nemzeti szallaggal — küldött e fölirással: D u n a-F ö 1 d v á r mező­város a nemzet vórtanuina k.“ — Megszökött az asszony. Rózsa József pál- fai lakos napszámos és felesége abban találták a házas élet gyönyöreit, hogy egymással folyton tor- zsalkodtak. Az asszony előbb megunta azonban a dolgot s e hó 3-án ott hagyta lakását meg az urát — de nem a pénzét, mert vagy 250 frtot magával vitt és pedig férjének egy 200 frtos köt­vényét, mely összeggel Kozma János tartozik fér­jének és egy szekszárdi takarékpénztári 50 írtról szóló könyvecskét. A férj e miatt panaszt emelt neje ellen a közp. főszolgabírónál s kérte nejének köröztetését. — Perczel Mór tábornok levélben mentette ki magát, hogy aggkora és beteges volta miatt nem vehetett részt az aradi október 6-iki ünnepségen. I — A decsi ev. reform, egyház renovált temploma és tornyára valamint újonnan épült Il-od tanítói lak s ekklezsiá háznak felülvizsgálata és át­vétele e hó 13-án ejtetik meg. koskodom a ministeriuinban elöljáróim teljes meg­elégedésére. — És még mindig csak Írnok vagy ? — Igen, mert nincs protekezióm, és szegény vagyok. — Na jól van, hagyjuk ezt. Tehát miféle bűnt követtél el, hogy megszöktél ? Felelj őszin­tén, különben a gyehennára dobatlak. — Uram irgalmat, hisz oda is szívesen me­gyek, c s ak haza ne küld j ö n a zsörtölődő feleségemhez és anyósomhoz. — Holló ! az más, ha anyósodtól szöktél meg. Akkor már meg van bocsátva a bűnöd, mert eleget szenvedtél már érte a földön. Gondoskodni fogok rólad. Látom, hogy van eszed, mert meg­szöktél előlük s azért remélem, itt is használhatlak. Úgyis nagyon kevés használható Írástudó ember jön ide, mert azok legtöbbnyire máshová mennek Hébe-hóba ide is kerül egy—egy, de a legtöbb bűnös és itt nem használható. Úgyis Írnok voltál, tudsz tehát Írni. Fogsz-e segíteni ? — Szívesen, szívesen! Még a danaidár hor­dáját is szivesen segítem megtölteni, csak haza nem akarok már menni. — Nem kell. Gyújts hát ismét hosszuszáru pipádra és ülj oda az asztalhoz és irj. — Meg­állj ! — ne abból a komisz földi trafikodból, hanem abból az égi szüzdohányból. Úgy ni! Most azt fo­god leírni, mit én a fonográf után fogok diktálni. — Tehát itt is van már phonograf? — Hogyne. És pedig világtereintóse óta. Eb­ben foglaltatnak mind a földi imák. Különben jöjj ide, majd megmutatom. Nézd, itt a phonograf tölcsére, melyben egy telephon cső vezeti a földi imákat. Nézz le a földre. Látod azt a sok drótot? — Igen. — No lám, minden ember fohásza és kíván­sága telephonunk által a phonografba vezettetik, azt azután csak lassan beszéltetem, főlirom az ér­demesebb kéréseket és referálok a jó Istennél. Most majd te fogsz Írni, ón meg diktálni, gyor­sabban megy. Vigyázz tehát! Evvel oda ment, srófolt egyet a plionographon és az elkezdett beszólni. — Jóságos Istenem, engedd meg, hogy ter- nót csinálhassak . . . — Elóg, vétó közbe a titkár. Ezt nem kell írnod, különben becsukják ezt a vén lutris banyát, mint Farkas Menyhértet, azt pedig nem akarom, — Irgalmas Isten, buktasd meg ezt a kor­mányt . , . — Ostobaság. Minduntalan buktassam a kor- mányt? Ezek az ellenzékiek mégis csak telhe­tetlenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom