Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-07-11 / 29. szám
29. szám. Szekszárd, 1889. julius 11. törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi hetilap. .A. tolnamegyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye. Előfizeiési ó.r = Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetési díj aik: z Három hasábos petit sor lő kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények : 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ 5 frt. Egész évre .................... 6 frt. Fél évre...............................3 frt. Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi rászóró vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési és előfizetés pénzek \ szerkesztőséihez küldendők. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: | Sőtpatak-utcza 1113. sz. Szőchenyi-utcza 172. sz. Főmunkatárs : Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : \ Geiger Gyula. LaPkiad6 : Ujfalus>' Laí°sElőfizetési felhívás. Lapunk t, előfizetőit — kiknek a múlt hó végével előfizetésük lejárt —fölkérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, nehogy a lap szétküldésében akadályok merüljenek föl, Ezúttal pedig figyelmeztetjük hátralékos t. előfizetőinket és hirdetőinket, hogy hátralékaikat e hó végével okvetlen beküldeni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben a nem fizető előfizetők részére a lapot beszüntetjük; a hirdetési hátralékok behajtását pedig erélyesebb eszközökkel leszünk kénytelenek foganatosítani. A t. községek elöljáróságait szintén fölkérjük, hogy a hozzájuk beküldött bélyeges nyugták alapján kitüntetett összeget hozzánk mielőbb beküldeni szíveskedjenek, A „Szekszárd Vidéke“ kiadóhivatala. Ép ész és edzett test. Ha-széttekintünk Európa népei közt és tüzetesen megfigyeljük azok szereplését a nagyobb jelentőségű, esetleg országok existentiáját feltételező események alakulásánál — úgy azonnal szembeszökő, hogy általában két dolog, két tényező az, mi által valamely nép a mai kor viszonyai közt imponálhat, mi által a történelem fejlődésére irányadó befolyást gyakorolhat. Az egyik a nemzet szellemi képzettsége, intelligentiája, a másik honpolgárainak száma, mennyisége. Azt hiszem, fölösleges e tétel igazságát hosszasabban bizonyítgatnom. Hogy mily befolyást gyakorolhat valamely nemzet szellemi főlénye — e tekintetben elegendő az ó-kori hellének klasszikus példájára, vagy, hogy ne keljen oly messze visszamennünk, az angol nemzet mostani szereplésére utalnom. A mai Oroszország pedig igen alkalmas a tétel másik része helyességének illusztrálására. Igazán nagy és hatalmas csak oly nemzet lehet, melynél a két tényező a műveltség és mennyiség szerencsésen találkozik. Legközelebb többszörösen volt alkalmam hallani, hogy a magyar nemzet — számra nézve csekély volta miatt — arra van utalva, hogy szomszéd népekkel szövetkezzék s csak ekként juttathatja érvényre befolyását. Csáky Albin gróf, köz- oktatásügyi miniszter pedig — igen helyesen — meg akarja szüntetni azon viszás állapotot, mely szerint különösen közép és felső iskoláink java része nem felel meg czóljának, a mennyiben csak „bizonyitványgyár,“ a helyett, hogy a valódi, alapos műveltség öntudattali fejlesztésére törekednék. Tehát kevesen vagyunk és a művelődés terén is sok a teendőnk. Igazi honfiúi törekvéseink tehát e kettős czél felé keli. hogy gra vitán ..inak s tugáuhaEan, hogy különösen az általános műveltség emelésének érdekében sok üdvös intézkedés történt már eddig s bátran remélhetjük, hogy ez után is fog történni. De sokkal kevesebb az, a mit a nemzet mennyiségének, számbeli nagyságának emelésére tettünk. Közegészségünket még csak kezdetlegesnek és ennélfogva tökéletlennek mondhatjuk s e tekintetben különösen hátrányos tényező az egy éven alóli gyermekek rendkívüli halálozási aránytalansága. — Nagyon messze vezetne tárgyamtól, ha fel akarnám sorolni a társadalomnak e téren — bizonyára már e lapok hasábjain is többször hangoztatott — kötelességeit s igy csak egyszerűen utalok ama körülményre, hogy hazánkban pl. a bölcsődék, lelencz- liázak. kisdedóvók s egyéb ily nemű humánus intézmények a társadalom részéről még mindig nem részesülnek az azokat méltán megillető támogatásban. E dolog azonban oly természetű, hogy szembetűnő eredményt csak évtizedek múlva tapasztalhatnánk, legyen szabad tehát megemlékeznem pár szóban a mai müveit társadalom egy oly önmaga iránti kötelezettségéről, mely végeredményében szintén az említett czélok elérésére irányul s mely különösen a test ápolására, edzésére, fejlesztésére vonatkozik. Ámbár távol vagyok attól, hogy „az ép ész csak edzett testben él“ általánosan hangoztatott mondás helyességét föltétlenül aláírnám, mert tapasztalatból is tudom, hogy nyomorékok is bírhatnak fényes lelki tehetségekkel, sőt minthogy csaknem kizárólag a lelkiek ápolására vannak utalva, e tekintetben néha felül is múlhatják az ép testüeket, ! de meg kell vallanom, hogy azért nem kcvésbbf' fontos tényezőnek tartom a test edzését s minden oly irányú intézmény létesítését és pártolását, mely a test ápolását tűzte ki czéljául. Két egyenlő tehetség közül minden esetre az nyújt nagyobb hasznot hazájának, ki tovább érvényesíti jó tulajdonságait, egy szóval, a ki tovább él. De már az nagyon valószínű, hogy az ép, edzett test e tekintetben előnyben van az elpuhult és kényeztetett, esetleg még fogyatékos alkotásu test felett; sőt valószínű még az is, hogy az egészéges ember szellemének üdeségét és rugékonyságát is sokkal tovább őrzi A „Szekszárd Vidéke“ tárczája. A turin-párisi kirándulás. Budapestről 845 főből álló társaság indult el e hó 2-án, hogy a világjelentőségü forradalom emlékére, a béke és a lángész munkája által rendezett ünnepélyen, a párisi világkiállításon résztvegyen s egyúttal látogatást tegyen a turini remeténél, hazánk szabadságának lánglelkü harczosánál, Kossuth Lajosnál. A társaság magában foglalta pártkülönbség nélkül hazánk minden vidékének, társadalmunk minden osztályának képviselőit. Tolnamegyeiek közül részt vesznek : Szerem- ley Lajos kúriai biró, Késmárky Iván, Dr. Both Zsiga, Bagályi Lajos, Dr. Scheffer Sándor, Dr. Pick Mór ügyvédek, továbbá Szekszárdiul Dr. Baráth Zoltán, Varga János, Adler N. János és lapunk jeles munkatársa Dr. Leopold Kornél. Utóbbi a 28-dik csoportba jutott, melynek tagjai három fiskális, két patikárus (egy bécsi), egy járásbiró, két jogász, égy földbirtokos stb., továbbá Béthy Laura, a kolozsvári’szinház szép primadonnája és Lukács Juliska. A társaság 84 csoportban, 22—25 emberrel indult. Minden csoport élén egy vezető. — Buszt vesznek országos képviselőink közül: Helfy Ig- nácz, Polonyi Géza, Szentkirályi Albert, Tors Kálmán, Molnár Antal, Orbán Balázs, Szalay Károly, neje és lánya (Boboz barátunk menyasszonya stb.) Az iróvilágból: Ábrányi Emil, Bartók Lajos, Vá- radi Antal, Kenedy Géza, Porzsolt Kálmán stb. Színészek: Náday Ferencz, Gassi Ferencz, Ábrá- nyiné Wein Margit, a csodaszép Hegyessy Mari (alias Kafkáné), Szacsvay, Boér Emma stb. Az indulás. A főváros dunaparti része, az indulás napján a déli órákban a szokottnál sokkal ólénkebb képet nyújtott. Egyik fogat — nagyobbára azonban kon- fisok — a másik után robogott a lánczhidon és az aiaguton végig a déli vaspálya indóházához, hol már óriási néző közönség várta az érkezőket. V kirándulásban résztvevőknél kis zúgolódás, a meg nem elégedés jelei voltak észlelhetők, egyrészről, mert az a hir volt elterjedve, hogy néhány szélbali képviselő irt volna Kossuthnak, hpgy a rendezők előtt, kiktől az irók és művészek társasága vissza is vonta firmáját, leginkább üzleti spekuláczio volt szem előtt, s ezért a társaságot ne fogadja, — másrészről, mert a rendezőség már előre is jelét adta, hogy nem teljesiti Ígért programmját egészen, különösen az élelmezés dolgában. A rendező iroda csakugyan közvetlen az indulás előtt kiosztott körlevélben figyelmébe ajánlta az utazóknak, hogy, hanem akarnak esetleg éhezésnek kitéve lenni, úgy nem fog ártani, ha kis harapni valót visznek magukkal. Es ime, láttunk egy-egy ablakban hatalmas párisi kolbászokat lengeni, melyek biztosan nemcsak az illető honfiak óvatosságát, hanem a francziák iránti rokonszenvet is voltak hivatva jelezni. Van aztán a kirándulásnak még egy árnyoldala, mely az utazásnál mindenkinek feltűnt, melyet feszegetni udvariatlanság ugyan, de az igazság érdekében el nem hallgathatjuk. Konstatáljuk, hogy pár művésznőn és még egynéhány hölgyön kívül a sok számú nő közül, igen kevés képviselte a szépnemnek legszebb részét, sőt a vonatok elrobogása után az ablakból kitekintve, úgy tetszett, mintha a perronon maradottak, kik ismerősüket kisérték ki, — köztük egy kedves füldink is — inkább igazolhatták volna a külföldön a magyar nők szépségének országokra szóló hírnevét. A kupékba való elhelyezkedés jó rendben és elég kényelmes volt, egy-egy szakaszban 5—7 hely volt elfoglalandó. Mindennel ki volt a társaság békülve, midőn elhangzott a vezényszó, hogy „mehet !“ és a vonatok a közönség éljenzései között kirobogtak a pályaudvarból. Az utazás. Az utazók a legjobb kedvben, ének- és pipaszó mellett üritgették a palaczkokat, úgy, hogy a székesfehérvári állomás borkészlete is csakhamar a kupékba vándorolt. Minden állomásnál rokonszenves fogadtatásban részesült a társaság, az önök tudósítója is egyik Balaton-melléki állomásnál szép kezekből csokrot kapott, valószínűleg, hogy adja át Kossuth Lajos-
