Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-01-03 / 2. szám

nagy népünnepélykor a nagy orrnak, • kopaszok és gólyalábnak versenye lefolyt. Ez a jégpálya azonban eddig csak gyeppálya, mert vizet miért, miért se', azt nem tudóm, nem ereszkedett rá az igazgatóság. Pedig az az indigó szemű, imbolygó termetit szóke kis lány, a ki a télen már ötször egymásután megcsinálta a nyolczást, naponta gu szitálj a a mamájával, mikor jön az a boldog óra. mikor ő mint egy korcsolyázó Viktória szobor végig lenghet a jégen és — győz.

— No majd eljön az is, a mi késik, nem múlik !

Liget után jön a sziget. Ott már csendes minden, csak a főkertész robinsonkodik benne. A hajók nem kötnek ki már ott, s tán a nyári vig közönség helyett holdas éjszakákon az elomlott/zárda romjaiból halvány kísértetek suhannak elő és sétálnak a kavicsos utakon. — No ha a nagy hajók nem is járnak már, aninil fürgébben iparkodnak a törmelékes jég közt az apró csavargőzösök, — csak úgy öntik a publicumot a jobb partról a balra, azután meg vissza. Legjobb ezeknek a kis gőzösöknek a „gseftje“ a Budas fürdő tájékán. Tudós Neumann Ármin azt mondta legutóbb az országgyűlésen, hogy Magyarországban 500 emberre esik egy korcsma! — Lehet. — De nézzen el Budára, a Tabán meg Vízivárosba, — ott minden ház korcsma, ott mérnek még Budapesten bort — ott minden 10 emberre esik egy. Ezekbe a kis „pájzlikba“ iparkodnak a jámbor pestiek s ezért oly nagy a forgalom a Rudas táján. Hanem mikor visszafelé jönnek, nem igen jámborok ám ! Népdalok, operette áriák, orpheumi couplet-ek, veszekedés és fütty liang- potpourrija közt közeleg a kis hajó a parthoz, — kiköt s majd egymást gázolva rohan ki a mámoros fejitek tömege ; — a kis hajó meg visszafordul s hoz egy újabb pityókos szállítmányt. így foly ez a munka esti 11 óráig — akkor jön át az utolsó hajó s a ki erről lekésik, annak nem marad más, mint vagy átúszni vagy a lánczhidnak kerülni, — de e két utat kevesen veszik igénybe, inkább folytatják a dáridót Budán. — Mert isznak ám kérem Budapesten is az emberek! — Nem vizet értek ! — Isznak itt akái; a Bácskában. Azt ugyan még itt nem hallottam, a mit egy nagy alföldi városban, hogy nem tartják charakteres embernek azt, a ki egy héten legalább négy ízben nem pityus, — de azért itt sem néznek jó szemmel a bornemissza emberre ! —; Sok ember kesergi el a bánatát ezekben a kis budai korcsmákban, sőt nem nagyitok, ha azt mondom, hogy legtöbb öngyilkos-jelölt itt iszik reouraget“ a nagy ugráshoz,— azokat értem, a kik a Duna habjai (ne a Valurile Dunarit tessék gondolni) között keresik a nyugodalmat.

Az őszszel történt a budai oldalon egy holdas estén, mikor csak minden második gázlámpa világit, hogy egy elegánsul öltözött ifjú ur fiityö- részve közelgett a ITorgony-utcza felől a I). 1). S. (i. hajóhidja felé. A nélkül, hogy jegyet váltott volna, ment egyenesen a hidra, — ott aztán botját, cilinderét, felöltőjét lerakva udvarias mosolylyal lépett a kikötő legényhez :

— Kérem hol szoktak itt az öngyilkosok beugrani ?

— Ahol érik! Tán az ur is azért jött V Peleit a legény. —

— Igen. — Szeretném, ha egy alkalmas helyet mutatna hóimét nem kell nagyot ugrani ! — -ló borravalót kap !

—-Itt bizon nem ugrik se' kicsit se nagyot,

— azzal az ifjú ur előállt a nagy masina ember,

— hannincz egy embert húztam ki idáig a Dunából, az úrral éppen egy tuczat lenne — mégsem engedem, hogy beugorjék, — véletlen elveszhetne! Az .én lolkcinen ne száradjon. Vegye a ruháját, aztán kifelé. —

— De barátom ! . . . .

—- Semmi de, ..-------ne rezenérozzon én vele

m ; ----- azzal megragadta a karját s vitte a, rendőrhöz.

S az az ember még nem kapott arany érdemkeresztet !

* ‘ *

Megkezdődött a délutáni visítok és jonr- fixe-ek ideje is. - Vasiunk, elnbbok körök tőin ve

Szekszárd. V" icLéIre_

vannak — kávéháziakban földig — az az parqüettig érő füstben szurkolják Abszik a posztót. — Aratnak a G iisztig, Józefek és Zsánok ! —

.Minden ifjú, akinek a neve csak egyszer is előfordult valamelyik bálrendezőség névsorában, — zsu- roz. Ez annyi, hogy jár egyik nap a tanácsossához, a másik nap a Z. ügyvédekhez, stb. estélyekre. —? S ezt aztán beszéli toroktátva, épülésére a zsenge ifjúságnak. Van egy ismerősöm aki állítólag 60 családhoz jár vizitbe s a hét minden napjára zsurja esik. — „Vacsorázunk ma együtt“ hívtam őt a minap.

— Sajnálom édesem nem mehetek zsurom van, -- Jókaiéknál, — megneheztelne az öreg ha

nein mennék cl

......... Megyek is — szólt órájára

tekint

ve — öltözni

Kiváncsi voltam s követtem. Bement még 3—4 kávéházba, de mindenütt csak pár perczet töltött, gondolom, mindenütt elmondta, hogy ma hol fog zsurozni felment a hivatalnok egyletbe s onnét lejőve gyorsan fordult be a Gránátos-utczábá, — az Alte Spieluhr előtt megállt, — óvatosan körülnézett, aztán besurrant. Végig néztem az ablakon keresztül vacsoráját, aztán otthagytam. — De azért másnap reczitálta a menütt, melyet a Költőnél élvezett, mintha nem is ő lett volna az, a ki a Spiel- uhr-ban szalonnás rántottét pofázott.

Hát nem furcsa hiúság ez'?

* ❖

Bálrendezőségek is alakulnak már nyakra-főre! Jogász-bál ugyan elmaradt, de lesz helyette kárpótlás, soh'se búsuljanak a lányok ! — S ha más nem lesz, mi — népfelkelők — egyesülünk a Veteránokkal s rendezünk egy olyan bált, a milyet nem látott még a Bedout!

Közzé is bocsátom holnap a felhívást.

Tessék csak a lapokat vigyázni !

Hevesy Miklós.

A Szilveszter-estély.

Bég sikerült Szilveszter, estéje úgy, mint a legutóbbi. Tekintsük bár a gyönyörű hölgyeket, a kitűnő jó kedvet, a tánezosok két neme közötti arányosságot, a hangversenyt, mindenütt megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy „kitünően sikerült.“ A hangversenyt dalárdánk nyitotta meg gyönyörűen előadva azon darabot, raelylyel a dalversenyeken már annyi dicsőséget arattak. — Utána egy bájos leányalak Mayer-Arlow Mari kisasszony foglalt helyet Büky György úrral a zongora előtt és 4 kezes letételben egy jellemzetes melancholikus darabot, a „Szláv tánezokat“ adták elő, melynek behatása alatt szinte éreztük a szegény orosz nép minden költészetét, melyet ködös és jeges hazájában feltalál, de tegyük hozzá, hogy kitünően és nagy Ízléssel volt előadva.

Utána városunk szép asszonyainak egyik legszebbje, Hangéi Ignáczné ő nagysága és Molnár János ur léptek az emelvényre. Előadták „Trouba- dur“ opera 4. felvonásának 2-ik jelenetét. — Mit mondjunk e gyönyörű duettről. Ki valaha volt olasz színházban, tudja, hogy énekel e helyen az egész közönség. — Es Hange Ilié ő nagyságának hangja mintha éppen predesztinálva lenne Leonora szenvedései és könyörgéseinek kifejezésére ; -— mily heroikus egy pompás hang — és mily könnyűséggel énekelte a magas b-ét. Méltó partnere volt Molnár János ur a kegyetlen és hajthatlan Lima gróf énekrészével. Egy szóval egy olyan kitünően sikerűit művészi’duett volt, mint a minőt ily vidéki városban nagyon .ritkán van alkalmunk hallani. Utána Bedő Bániuel ur mutatta meg, hogy mi lakik a, hegedűben, — majd bebizelgően csevegett, majd meg szive mélyéből kesergett rajta, majd meg nyaktörő 3—4-es lógásokkal kápráztatta a hallgatóságot. Szerintünk ő virtuóz a hegedűn, és tényleg csak mesterek mernek Beriet hegedű versenyeivel mérkőzni. Bart- ner je Bust Viktor ur ön megtagadással alárendelte a, zongorarészt, és sokszor úgy véltük, hogy csak egy ember játszik hegedűn és zongorán egyszerre, ugyannyira értették egymást.

A műsor 5-ik pontja azonban Borzsák Endre ni' g y ö ii g é I k e d é s e (\) folytán elmaradt, s ezt betöltendő. Büky György és Bedő Sámuel urak nehány ínagyar darabot óhajtottak együtt előadni, s minthogy a teremben már a vendégek gyülekezni kezdtek, a vendéglőst kérték meg, hogy engedné át zongoráját egy rövid félórára, hogy a Borzsák által üresen hagyott piéce kitöltésére néhány dalt összepróbáljanak. Tóth ur azonban ezt a szívességet a művész uraknak nem tette meg. így történt aztán, hogy Büky és Bedő urak minden próba nélkül játsztak el néhány magyar dalt, s kiválóan sikerült játékukkal bebizonyították, hogy művészek ők Tóth ur szívessége nélkül is. A dalárda pedig szintén Borzsák helyett egy műnógyest dalolt. — Ezután Bust Viktor ur játszotta Taussig „Aufforderung zum Tanz“-ját, de a mint észrevettük, látható indiszpoziczióval vagy lámpalázzal küzdött; sokkal jobban hallottuk tőle magánkörben előadni. — Befejezésül pedig a dalárda fejezte be méltóan egy műnégyessel a sikerült hangversenyt. A dalárda ez esti sikereire Dr. Steiner Lajos soloja tette fél a koronát, mely az „Édes lánykám“ utolsó akkordjainál az ő egyébként is kiválóan rokonszenves hangjával kitünően sikerült. — Alig hangzott, el az utolsó akkord, midőn lankadatlan kedvvel megeredt a .táncz — és eltartott 5 óráig reggel.

A sok szép leány közül, kik az estélyt oly díszessé tették, — tudósítónk a következőket jegyezte fel: Länderer Dagmár (fehér selyemben), Halász Erzsiké (fehérben, gyöngyvirágokkal), Dieenty Flóra (rózsaszínben), Borsody Anna (fehér ruhában sötétpiros diszszel), Arlow Mariska (fehérben), Patráes Anna (rózsaszínben), Herczeg Milike, Szendrődy Sarolta, Ujfalusy Ilonka, Stann Margit, Soriba Ilonka, Bibó Nelli, Knoreek Erzsiké, Angyal Ilonka, Török Erzsiké, Módlylda és Sarolta, Bausz nővérek, Zsigmond Lenke, Mor- vay Juliska, Krausz Helén stb. stb.

Asszonyok: Török Béláné, Haidekker Béláné, Hangéi Ignáczné, Tóth Károlyné, Abaffy Gyuláné, Bati Já- nosné, Sass Elemérné, Szigeth Gáborné, Büky Györgyné, Pap Lászlóné, Krammer Jánosné, Bedő Sámuelné, László Lajosné, Mihálovicsné, Bátori Dezsőné, Lévai Ignáczné, Ko- paesek Aurelné, Kristofek Béláné, Laky Józsefrté, Borsody Lajosné, Klieber Györgyné, Döry Yiktorné, Tóth Gvuláné és Oszoly Károlyné.

A karzaton is előkelő hölgyközönség foglalt helyet : Gál Kálmánná, Várkonyi Sándorné, Hollub Jánosné, Sust Yiktorné, Patráes Irén, Spányi Piroska stb.

Éjfélkor, a szünet alatt kisorsoltalak a nőegylet által szegény sorsú gyermekek felruházására felajánlott kiállítási kézimunkák : A számok kihúzására a rendezők által egyik szép leányka, Halász Erzsiké kéretett fel, kinek szerencsehozó kezecskéje a következőknek juttatott nyereménytárgyakat: Siebenfreud Béla, Hanny Gábor, Kopacsek Aurél, Goldberger Róza, Novák N. és Spitzer Vilmos.

TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.

Ifj. Sebők István s öt fogva levő társa elleni rablógyilkossági bűnügyben a pótvizsgálatot a központi vizsgáló biró dr. Kui Gábor befejezvén, az iratok beterjesztettek a törvényszékhez, mely a folytatólagos végtárgyalást január 21-dik s következő napjaira tűzte ki.

A zombai rablógyilkosság ügyében a csend- őrség és a bonyhádi főszolgabiróság erélyesen folytatja az előnyomozást, de eddig positiv eredményt nem értek el —- csak annyit, hogy két ember erős gyanú okok alapján letartóztattatott. A szerencsétlen kocsisnak — mint a vizsgálat kiderítette — a rablók a lövések után nyakát is keresztül vágták.

T A KT ti Gr 1T.

Az iparosinasok iskolai'mulasztása. Az iparhatóságoknak gondját képezte nemcsak nálunk, ha nem mindenütt, a hol iparostanoncz-iskolák vannak, hogy mivel lehetne büntetni az olyan inasokat, a kik hanyagul látogatják az iskolát. A földm.. iparés kereskedelmi minisztérium, mint III. fokú iparhatósága erre vonatkozólag a következő határozatot hozta : Az iparos-inas í s k o 1 a-in u 1 a s z t á s a m i a 11 n e m b ü n t o t li e t ö s n e in k ü te 1 e zb c t ő i t é I e t i I e g a r r a, li o g'y u t ó I a g

e g y i (1 o i g m é g i s k o 1 á b a j á r j o n. Az másság befejeztével az inasnak .az ipartörvény 67. §-a értelmében iparliatósági-bizonyitvány adandó ki. II a a z o n b a n a z i n a s i s k o 1 a-m u 1 a s z t á s a

i s k o 1 a, i 1) i z o n y i t v á n y t n e ni n y e r t, a z

i p a r h a t ó s á g i biz o n y i t v-á n y b a, n m e g-