Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-06-27 / 27. szám
megtartott második félévi közgyűlés lefolyásáról a következőkben referálunk : A tárgysorozatra kitűzött lapok rendelése és árverése iránt a szép számban egybegyült tagok a leglanyhább érdeklődést tanúsították, úgy, hogy alig akadt egyes lapokra árverező s igy potom áron keltek el. Ezen kívül felvétetett a tárgysorozatba több tag felvétele, melynél már élénkebb vitatkozások folytak, azonban mégis az ajánlatba hozott egyének mind felvétettek. Ezután jegyző felolvasta Pernitz József vendéglős az iránti kérvényét, hogy zeneestélyek alkalmával a kiszolgáltatott étel- és italokért a dijat azonnal szedhesse. Hosszabb vitatkozás után e kérvényben felhozott indokok alapján közgyűlés egyhangúlag megadta az engedélyt. Elfogadtatott még általános helyeslés közt igazgató azon indítványa, hogy a fent nevezett estélyek alkalmával csak oly férfi vendég vezethető be az egyleti tag által, ki n e m helybeli lakos. Miután ily nagy számú (590) taggal biró testületnél a nevezett estélyek alkalmával az ellenőrzést az igazgató egy maga nem képes gyakorolni, közgyűlés esetleges visszaélések ellenőrzése czéljából igazgató mellé egy 5 tagú bizottságot választott meg. Végül pedig pénztárnok tiszteletdijának 25 írtról évi 50 írtra leendő felemelése után alelnök az ülést feloszlatta. A közgyűlésre több tag, akik pedig szintén érdeklődnek a kör ügyei iránt, mert hiszen a tagdij- nyugtával minden negyed évben pontosan meglátogatják őket, nem kapott meghívót s igy nem is volt tudomása a közgyűlésről. Eeméljük, hogy ily mulasztást jövőre szívesek lesznek elkerülni. IRODALOM. A Pesti Hírlap a folyó év első felének elteltével előfizetést hirdet. Sokkal ismertebb már e lap a magyar olvasó közönség széles rétegeiben, semhogy bővebb'méltatásra szorulna. Elég azért programmjának következő főpontjait kiemelni : Politikai iránya a leghatározottabban magyar nemzeti, mely közintézményeink szabadelvű és demokratikus szellemben való fejlesztése mellett, a magyar állam eszme és magyar nyelv érdekeit helyezi minden elé, a nélkül azonban, hogy a sovinista túlzás hibájába esnék. Tartalma a legváltozatosabb és gazdagabb a napilapoké közt, mindig azon törekvéssel, hogy a hasznos és tanulságos váltakozzék a mulatságossal. Annyi humoros tárezát, karczolatot, kedv- deritő apróságot tényieg egy más lap sem közöl manapság. E mellett törvényszéki rovata a leggazdagabb, úgyszintén a táviratoké, ügy külföldön, mint az ország minden részében levő tudósítóinak nagy száma lehetővé teszi, hogy napi újdonságainak legnagyobb részét is táviratilag kapja s igy gyorsaság dolgában minden versenyen felül áll. Azonfelül minden nevezetesebb esemény színhelyére a szerkesztőség kebeléből külön tudósítókat is meneszt. Ily körülmények közt nem csoda, hogy eredeti táviratokért egy hónap alatt többet költ a Pesti Hirlap, mint akárhány laptársa egész év alatt. A mi örvendetes adalék hírlapirodalmunk fejlődésének történetéhez. Regényt minden negyedévben kettőt-hár- mat közöl. A szerkesztői üzenetek egyik legkedveltebb napi rovatát képezik a Pesti Hírlapnak. Éhez járulnak még külön kedvezményül a kéthetenkint megjelenő zene- és sorsolási mellékletek. Valóban jó lélekkel ajánlhatjuk magunk részéről is a Pesti Hírlapot, mely naponkint 16 oldalon fölvágva jelenik meg, s ajánljuk különösen azoknak, a kik netán még nem ismernék, hogy a kiadóhivatalnál (Budapest nádor-utcza 7. sz.) mutatványszámot kérjenek, melyet egy hétig ingyen és bérmentve bárkinek küldenek. Előfizetni bármely naptól kezdve lehet, negyedévre 3 frt 50 krral, egy hóra 1 frt 20 krral, mely a kiadóhivatalhoz (Budapest, nádor-utcza 7. sz.) küldendő. A fürdőző és nyaraló közönségnek. ha nyáron át többször is változtatja taztózkodási helyét, a lapot bárhová utána küldik. Jókai Mór újabb regényeiből Révai testvérek kiadóhivatala (Budapesten, IV. váczi utcza 1.) eddigelé összesen már 97 füzetet boesájtott ki, — valóságos kis könyvtárt képez már is ez a halmaz könyv, összesen alig húsz forint.— Önkéntelenül is anyagi oldalát fogjuk a dolognak legelőször, mert drágának elhíresztelt könyvpiaczunkon valóban rendkívül csekélynek kell mondanunk, ha alig húsz forintért teljes tizenhat kötet birtokában vagyunk, kivált, ha ez a tizenhat kötet mind Jókaitól való. — A lólekidomár, e regény, melynek szépségei kifogyhatatlanok, mely Jókait ismét abban az utolérhetetlen nagyságban tünteti fel előttünk, melyben az ő geniusa a 70-es évek elején ragyogott. — mely regényirodalmunkat ismét oly művel szaporítja, milyent az utolsó évtizedben a külföld sem igen produkált, — ez a nagyszabású, hatalmas alkotás ép a füzetes vállalatnak képezi legújabb részét és most már ez a regény is a negyedik kötet vége felé jár. — Nem vagyunk barátai a füzetes vállalatnak, mert sajnosán tapasztaljuk akárhányszor, hogy nagyhangzásu czimek alatt, jobbára a külföld silány termékei, még silányabb fordításokban ezer számban lepik el a szegény emberek hajlékait, hová azokat lelki- i smeretlen, de élelmes ügynökök sok rábeszélés árán, meg aztán jó pénzért becsempészték ; de ha látjuk, hogy Révai testvérek ép ezt akarják ellensúlyozni, hogy pár krajczárért ők Jókait akarják a nemzet közkincsévé tenni, ezt a hazafias törekvést nemcsak nekünk kell támogatnunk, de lelkünk egész hevével buzdítjuk támogatásra minden olvasónkat. „A lélekidomár“-nak eddigelé 19 füzetét birjuk; a ki- adóhivatal akár egyszerre, akár lassankint megküldi az eddig megjelenteket és bizton hiszszíik, hogy a kik Jókaival e füzetes vállalat utján ismerkednek meg, Jókainak csak ép oly lelkes tisztelőivé válnak, mint a hogy pártolóivá lesznek magának a vállalatnak is. Az egyes füzetek ára csak 20 k raj ezár. KÖZGAZDASÁG. Cs. kir. szab. Adriai biztosító-társulat Tri- estben. Az 1888-dik év úgyszólván a teherképes- ség próbaköve volt a biztositó intézetekre nézve. — Azok közé melyek a próbát fényesen kiállották, bátran sorolható az „Adriai biztosító-társulat,“ mely azon érzékeny veszteség daczára, mely a jégbizto- sitási osztályban érte, felette kedvező zárszámadással léphetett biztositottai és részvényesei elébe. — Az „Adriai biztósitó-társulat“ immár azon helyzetben van, hogy függetlenitheti magát egyik vagy másik biztosítási ág üzletfolyásátó 1. — Nagy biztosítéki tőkéi oly jövedelmet hoznak az említett társulatnak, melynek segélyével az egyensúlyt hely- reálithatja, ha egyik vagy másik üzeletág veszteséggel járna. Az „Adriai biztósitó-társulat“ 1888. évi zárszámadása igen tanulságos. Abból azon meggyőződés nyerhető, hogy csakis oly kiváló és nagy tőkékkel biró intézetek mint az Adriai biztósitó- társulat állhatnak fenn rendithetlenül a jelenlegi versenyhullámzás közepette, mig fiatal, csekély rendkívüli tartalékokkal ellátott intézeteknek létükért nehéz küzdelmeket kell vivniok. — Az említett társulat közgyűlése f. év június 6-án tartatott meg Triestben, s az ez alkalommal beterjesztett 1888 évi igazgatósági jelentésből a következő lényegeseb adatokat közöljük: I Életbiztosítási osztály. — Ezen biztosítási ág az „Adriai biztósitó-társaság“ által különös előszeretettel ápoltatik; korántsem folyamodik külsőleg sokat Ígérő és kápráztató, de valóságban üres kombinácziók csábeszközéhez, hanem az egyenes és becsületes utat választja. Hogy eljárása helyes, mutatja életbiztosítási üzlete, mely óvről-évre szép gyarapodást mutat fel; erről fényes tanúságot tesz az 1888. év: A kiállított kötvények kerek 10 és fél millió frt töke és 14,755 frt járadékra rúgtak. A gyarapodás múlt év ellenében 4.779, 330 frt tőke és 8947 frt járadékot tesz, a biztosítási állomány immár tehát az 50 millió forintot túlhaladta. — Ez 50.334.381 frt tőke és 129,750 frt járadékot tesz. A halál és életeset biztosításokért történt kifizetések ezen ágazatok mi- velése óta 13.871.080 forintot igényelnek. — A díjtartalék 750,550 forinttal emelkedett és 9.793,653 forintot tesz. — Az életbiztosítást osztály a nyereménynyel biztositotakra eső rósz levonása után 106,809 frt 45 kr nyereséget mutat fel. II. Elemi (tűz-, szálitmány- és jég) biztosítások. Mig az 1887-óvben a tiizbiztositás nagy veszteséggel járt, s a jégbiztositási osztály díjbevétele 7.860,205 forintra rúgott, vizbiztositásokra 2.303268 forint forditatott. Károkért 5.917,622 frt fizetetett, melyből 2,174,205 frt a viszbiztositókra esik; ezen- kivül 208,421 frt még fügőben levő károkért tétetett félre. A díjtartalék a tűzbiztositási ágban 1.475.641 frtra rug; s a saját számlára maradt díjbevétel 50’/2 kamatát teszi; a szállitmánybizto- sitás dijtartaléka 10.109 frtot tesz. Az időbeli dijak tárczája az elmúlt évben kerek 19 millió frtot ért el. A társulat fennálása óta az összes forgalmi ágakban előfordult károk fejében 148 millió frtot fizetett ki. A főzárszámadás 272,247 frt 64 kr, nyereséget mutat fel, melyből az aíapszabályszerü javadalmazások levonása után részvónyenkint 50 frt osztalék kifizetése határoztatott el. — Az értékpapírok nyereséget mutattak fel, — az 1888. évben az előbbi osztály meglehetős kedvezően zárult, holott a jégbiztosítás igen tetemes veszteséggel járt. Ezen veszteség fedezésére azonban az előbbi években gyűjtött jégbiztositási külön tartalék állt rendelkezésre, mely azonban csak részben vétetett igénybe, és igazgatóság jónak találta a jógveszteség egy részét a többi osztályok forgalmi többletéből Szekszéird "VicLélcefedezni, úgy hogy a jégbiztosítás külön tartalékára még 200,000 frt uj számlára előírható volt. A három elembiztositási magasabb értéke által ered- ményzett nyeremény a számlába be nem vonatott, hanem az egész összeg, vagyis 169.433 frt az árfolyam tártál ék-emelésére fordittatott. A társulat tartalékai (a 4 milliót tevő részvénytőkén kívül, melyre 40 kamat — 1.600,000 forint fizettetett be) 1888 decz. hó végével a 12 millió frtot felülhaladja, és pedig az életbiztosítások tiszta dijtartaléka 8,844,863 frt, a tűzbiztosítások tiszta dijtartaléka 1,475,641 frt, a szállítmánybiztosítás tiszta dijtartaléka 10,109 frt, a jégbiztosítás külön tartaléka 200,000 frt, az árfolyamingadozások tartaléka 240,297 frt, az életbiztosítási ág külön nyremény- tartaléka 250,000 frt és az általános nyeremény- tartalékalap 1.085,129 frt. — Az Adriai biztósitó- társulat már egy fél század óta van hazánkban képviselve. Jelenlegi magyarországi fő képviselete illetve magyarországi osztálya Budapesten Báró P o d m a n y c k y Frigyes vezetése alatt áll. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL Lengyel község elöljáróságától. 18S9. Főtiszt. Magyar Miklós plébános, iskolaszéki elnök urnák Lengyelen. Az itteni helyhatóságnak alulírott tagjai megjelenvén a Főtisztelendőséged vezetése alatt álló róni. kath. iskolának ez évi junius hó 21-én megtartott zárvizsgáján, onnét azon kellemes tapasztalattal távoztunk, hogy az iskolában nemcsak a törvény mindenkor nemeset czélzó száraz betűinek lett elég téve, hanem az ezen törvényekben letéteményezett s a nemzeti közművelődés előhaladását czélzó irányelvek is a leglelkiismeretesebb pontossággal lesznek érvényesítve, ugyanazért engedje meg főtisztelendősó- ged, hogy a midőn e kitűnő vezetésért, mely bennünket hazafias örömmel s lelkes megelégedéssel tölt el, Főtisztelendőségednek szerény elismerésünkkel történendő adózhatásunkat kikérjük, ugyanekkor a Főtisztelendőséged vezetése alatt álló iskolában alkalmazott Baumann János kántor- és Kienle Antal osztálytanító uraknak, azon lelket emelő s valóban hivatásszerű buzgalomért, melynek igazán kitűnő eredményét az iskolás gyermekek fentebb is érintett zárvizsgáján tapasztalni szerencsések voltunk -— a kezelésünkre bízott rendelkezési alapból, és pedig előbbinek 20 frt, utóbbinak 10 frt jutalmat —- mint hazafias elismerésünk szerény, de őszinte jelét — Főtisztelendőségednek szives kézbesítés végett megküldhessünk. Főtisztelendő Plébános ur ! Jól esik újból is kifejezésre juttatnunk, miszerint valóban meghatott bennünket az iskola nemes hivatásának azon igazi átérzése, mely az iskola vezetése s a tananyagnak a legkitűnőbb gyakorlati érzékkel történt feldolgozásában nyilvánult s melyet a zárvizsga nagyszerű eredményeként nevezett tanító urak bemutattak s csak kérnünk kell az isteni Gondviselést, hogy hazánknak több ily vezetőt s minél több hasonló tanítót adjon ! Megkülönböztetett tisztelettel maradtunk Lengyelen, 1889. évi junius hó 22-én. Kovács Gyula s. k. Probszt Mihály s. k. körjegyző. (P. H.) biró. Szerkesztői üzenetek. S. I(. (Szt.-Lőrinez). Fogadja viszontüdvözletünket; a kérdéses ügyben már a levél vétele előtt irtunk G-yör- könybe. — B. M. (Budapest). A mi eljárásunkban nem volt semmi kifogásolható ; ne feszélyezze az önt, mert meg lehet győződve, hogy mi csakugyan helyesen jártunk el. Nincs oka neheztelni, s reméljük, hogy meg is engesztelődik, ha nyugodtan megfontolja a dolgot. Üdvözlet. — Hektor. Sajnáljuk, hogy a mostani számra elkésett; jövőre sietünk nyomdafesték alá adni. Fogadja legszivélyesebb üdvözletünket. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2475. sz. 1889. , Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Pribenszky Lőrincznó
