Székes-Fejérvári Naptár, 1906 (34. évfolyam)

Szépirodalmi rész - Az év története

49 Szeptember 22-én égett le a fiumei Lazarus-féle hajógyár. A kár százezrekre rúg. Szeptember végén óriási tűzvész pusztított a Herkules-fürdő melletti erdőben; száz meg száz holdnyi terület esett a szörnyű elem áldozatául. Hogy villám, avagy gondatlan kéz okozta-e a tüzet, nem sikerült megállapítani. Sok alávaló tettüket fogja megörökíteni a történelem a magyarországi nemzetközi szociáldemokratáknak; de tán egyik sem hoz annyi gyalázatot a fejükre, mint a szeptember 27-iki véres este. Ekkor történt ugyanis, hogy telefonon gáládul tőrbe csalták az egyetemi ifjakat és véresre verték őket, ч majd pedig több helyütt betörtek. íme, ilyen erkölcse van az Istent tagadó, hazátlan bitang bandának. Október első napjaiban nagy szerencsétlenség történt Sárvárott: egy robbanás következtében, amelynek több emberélet is áldozatául esett, leégett a mpselyem gyár. Az élelmiszerek, különösen a hús drágasága oly nagyjelentőségű kér­déssé fejlődött, hogy az ország minden részében élénken tanácskoznak a baj megszüntetéséről. Budapest tanácsa a többek közt elhatározta, hogy hatósági mészárszékeket állít fel. Az elhatározást okt. 1-én tett is követte. E napon nyíltak meg a hatósági mészárszékek, és ezek közt az első magyarországi lóhus-mészárszék. Lélekemelő mozzanatok közt történt meg okt. 3-án a bpesti egyetemi ifjúság új zászlójának felavatása. Az esztelen szociálisták egyik tüntetés alkalmával darabokra tépték a nemzeti lobogót, e napon az ifjúság a meg­mentett foszlányokkal felékesiíett új zászlójukat avatták fel. Laehne Ernő dr. Mosonvármegye főorvosa, a magyaróvári Karolina- kórház igazgatója volt. A fiatal és ügybuzgó orvos a múlt évben egy tifu- szos beteget kezelt. A beteget sikerült is megmentenie, de ő maga meg­kapta a bajt és belehalt. Okt. 4-én leplezték le azt az emléktáblát, amelyet a kórház falába illesztettek, hogy elévülhetetlen érdemeit ekkép megörökítsék. * Október 5-én mutatta be az Urnák aranymiséjét Dány község érdemes esperese, aki a szenttamási csatában mint 16 éves ifjú sebet is kapott. Felgyógyulása után újra kardot kötött, és az egész szabadságharcot végig- küzdötte. Október 6-át, az aradi vértanuk emléknapját az ország ezidén tán még a szokottnál is nagyobb kegyelettel ülte meg. Budapesten e nap jelen­tőségét emelte az a körülmény, hogy a Kristó—Bokányi—Rudnay triász jóvoltából a rendőrség által eltiltott hazafias tüntető körmenet helyett a kegyeletnek e szent napján mutatta be a polgárság igaz hazafiságát. Kegyeleies ünnepséget rendezett Csikvármegye okt. 8-án. Egy gyö­nyörű emlékoszlopot avattak fel, amely annak a 200 székelynek az emlékét lesz hivatva megőrizni, akiket 1764-ben a császár katonái lemészároltak. 4 Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom