Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)
Szépirodalmi rész
71 érnü”k engedte: emlékezzünk meg honfiúi kegyelettel fényes korszakokban gazdag nemzeti történelmünk azon nevezetes eseményeiről, melyek a honfoglalással kapcsolatosan a lefolyt ezredévben megyénk és a sz. kir. város területén zajlottak le s a melyeket a történelem részünkre drága kincsként megőrzött. A történelmi adatok szerint az Ázsiából megindult s századokig tartó népvándorlás őseink honfoglalásával ért véget. Árpád diadalmas hadaival egy ezredévvel ezelőtt a megyeri révnél tartottak pihenőt, hol a Dunán átkelve Buda vidékének meghódítása után, megyénkben levő százhalomig (Batta) vonult, innen küldé azután seregei egy részét Bara- nyavár és Sárvár meghódítására, majd seregeinek harmadával Székes- fejérvárhoz vonult Pákozdon keresztül, s e vidéken a Noé (mai szöllök) hegyen ütötte fel sátorát közel a mai Fejérvárhoz. A természeti szépségekben és termékenységben gazdag vidéket meghódítván, annak túlnyomó részét saját törzsének tartotta meg Csepel szigetével úgy Solt és Tas vidékével együtt, s ezen területek a honfoglaló vezér utódai alatt is hosszú századokon át fejedelmi birtokot képeztek, s csak is a századok viharai, a mindent elseprő dulások s pusztítások következtében változott át e megye birtokjoga annyira, hogy jelenleg már csak a történelmi adatok szólnak arról, hogy egykor e megye a honfoglaló fejedelmi ház tulajdonát képezte. A fejedelmi ház nem egy emléke maradt meg itt. Vaál vidékét Árpád fia Valis vagyis Vaál bírta; Árpád emlékét őrzi azon völgy neve is, mely Zámolyhoz tartozó Borbálapuszta mellett van. A honfoglaló vezérek korából, azoknak itt szereplését igazolják a Verebi ős magyar sírok és a Demkóhegyi temetkezés maradványai Hogy az utódok mily kegyelettel voltak a honfoglaló emléke iránt, azt Szent István király azon kegyelete igazolja, hogy Árpád által a törzs részére megtartott területen, romjaiból felemelte Sz.-Fejérvárt s az akkori magyarország központjává tette. Az Árpádok alatt e megye és város lakossága tiszta magyar volt, a megye alsó vidékén voltak csupán a magyarsággal rokon kun és besenyő telepek, mely telepek a jelenlegi Pestmegyében levő Solt községgel együtt képezték Solt-széket, mely a török hódoltságig Fejérmegyéhez tartozott. Fej ér vármegye, mint megye és Fvjérvár városa is, mely székhelyévé lett e megyének, alakulását Szent István királynak köszöni. 0 a régi törzsrendszert megszüntetvén, a vármegyéket megalapitá s Fejérvármegye először 1009-ből emlittetik okmányokban. Szent István emelte a várost kir. várossá, adván neki azon szabadalmakat, a melyek később egyéb kir. városok szabadalmainak is mintái lettek. Scanned by CamScanner
