Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1926

— 21 — tudományi, ill. művelődéstörténeti, 108 aszketikai, 36 történeti, 40 hagiographiai, 660 szépirodalmi, 31 föld-, nép-, ill. tájrajzi, 14 vegyes, összesen 1016 művet 1127 kötetben. Folyóiratokat 42-en olvastak és pedig a Zászlónkat és egyéb ifjúsági folyóiratokat 78 kötetben, tudományos folyóiratokat 26-an 34 kötetben. A »Mária-kongregáció« c. lap 37 példányban járt. A magisztrátus tagjai voltak: praefectus: Molnár Jenő VIII., assistensek: Bényi József VIII. és Gerendai Géza VIII., secretarius: Heinrich Aladár VIII., consultorok: Brandecker Oszkár VIII., Rónay Jenő VII., Szőcs Gábor VII., Varga János VII., Verger Márton VI., Kovács Lajos V. o. t. Egyéb tisztséget viseltek: Teleki Sándor VIII. lector, Varga Ferenc VII. és Sulyok János VI. bibliothecariusok, Gerőfy Károly VI. sacristanus. A kongregáció fennállásának 25. évét abban a meggyőződésben zárjuk le, hogy nélkülözhetetlen és áldásos nevelési feladatot teljesít. B) A Vörösmarty-önképzőkör szeptember 19.-én tartotta alakuló gyűlését, melyen a tisztikar a következőképen alakult meg: ifj. elnök: Molnár Jenő VIII., alelnök: Szabó Miklós VIII., titkár: Simon Sándor VIII., főjegyző: Harza László VIII., főpénztáros: Brandecker Oszkár VIII., főlapkezelő: Rőhlich László VIII., háznagy: Sulyok László VIII., aljegyző: Fecske Pál VII., lapkezelő: Kőhler Albert VII., ellenőr: Kovács Jenő VII. o. t. A körnek 147 tagja volt; összesen 16 gyűlést tartott, melyek közül 4 díszgyűlés volt (szept. 24.-én a szigetvári Zrinyi-emléknél, okt. 6.-án az aradi vértanuk, dec. 1.-én Vörösmarty születése napjának emlékezetére a szobornál és márc. 15.-én). Szavalat volt 47, felolvasás 8, beszéd 6, zene-, ill. énekszám 12. Az év folyamán beérkezett 3 költemény, 4 festmény, ill. rajz, 5 novella, 2 műfordítás. A pályatételek eredménye a következő: 1. Mélt. és ft. Mátrai Rudolf, főigazgató úr tételére : »Horvát István munkássága és élete* 3 munkát adtak be. Sulyok László VIII. és Kovács Géza VII. 12—12 P-t, Vibor Jenő VIII. dicséretet kapott. — 2. Az önképzőkör 24 P-s tételén: »A mohácsi zarándoklat és tanulságai« Molnár Jenő VIII. és Molnár János VIII. osztoztak a jutalomban. 3. Az »Eredeti költemény«-jutalmat (12 P) Szabó Miklós VIII. nyerte el. 4. A novella-pályázaton Harza László VIII. 12 P-t, Fecske Pál VII. dicséretet nyert, 4 elfogadásban részesült, 2-t elvetettek a bírálók. - 5. »Ertekezés a gyakorlati természettan vagy természetrajz köréből® c. pályázatra beérkezett 5 munka közül Kovács Jenő Vll.-é 12 P jutalomban, 3 dicséretben, 1 elfogadásban részesült. - 6. A műfordítások közül Szőcs Gábor VII.-é 12 P-t, 3 dicséretet és ft. Darvas Donát, ill. Szekeres Fábián tanár uraktól könyvjutalmat kapott. - Versenyszavalatra ngos Schmöltz József dr., ügyvéd úr, a körnek egykori lelkes tagja 30 P jutalmat tűzött ki, melyen Szabó Miklós VIII. és Uhrovics Kálmán VIII. osztozkodtak, Brandecker Oszkár VIII. és Pánczél Lajos V. o. tanulókat pedig a kör részesítette 12- 12 P jutalomban. A devalválódott Lauschmannalapítványt a derék rokonok 30 P adománnyal pótolták; a jutalomkönyvet Molnár Jenő VIII. ifj. elnök nyerte meg. Ngos P. Ábrahám János dr., ügyvéd úr 40 P-t tűzött ki »Irredenta szónoklatára; jutalomdíját Molnár Jenő VIII., ifj. elnök érdemelte meg négy ízben tartott hazafias beszédeiért. — Az Önképzőkör vagyoni állapota: Bevétel: tagsági díjak és bírságpénzek 116-68 P, jutalom-adományok 124 00 P, a tőkéből 5800 P, összesen 298*68 P. Kiadás : előfiz.-díjak, könyvkötés 56-53 P, jutalmazásra az adományokból 124-00 P, jutalmazásra a jövedelemből 118-15 P, összesen 298-68 P. Jelen vagyoni állapot: a 13.441. sz. takarékp. könyvben 157-04 P. A kör pályatételei jövőre ugyanazok, mint a lefolyt évben. — Hálás köszönet jótevőinknek! C) Az Ifjúsági Segélyző Egyesület fennállása ötvenharmadik esztendejében is a hagyományos nyomokon haladt. A multak hűsége ihlette, eggyéforrt hármas ereje: az ifjúság vállvetett buzgósága, a közönség áldozatkészsége és az Egyesület homlokára emelt vezetőcsillag, a szentkötelességből sarjadt jótékonyság feszítette. Sajnos, nemescélúsága egyre nagyobb nehézségbe ütközik. Az a 23.000 K törzsvagyon, amely évtizedeken át már annyi aggódásnak, szülői gondnak volt megváltója s amely hosszú, beláthatatlan időre nyugodt életműködést biztosított volna, a ránkszakadt sorscsapás következtében szétporladt, és mi kénytelenek vagyunk még mindig kizárólagosan a jelen megértéséhez és áldozatos lelkéhez fordulnunk.