Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 198 — Irodalmi munkássága: 1. A vasúti forgalom új útjai. (Bpesti H. 1907/8.) — 2. Központi pályaudvart Budapestnek. (U. o.) — 3. Budapest új hidjai. (U. o.) — 4. A göröpótló tanítás az I9C6/7. isk. évben. (Orsz. Középisk. Tanár-egy Közi. 1908.) 5. A Gellérthegy rendezése. (Bpesti H. 1908/9.) — 6. A budapest bosznabródi vasút. (U. o.) — 7. Új vasút az Adriához. (U. o.) — 8. Boszniai vasutunk új iránya. (Kath. Szemle. 1908 9.) — 9. Új vasút Budapest és Fiume között. (Bpesti H. 1909/10.) — 10. Az eger putnoki vasút megnyitása. (U. o.) — 11. A baja — báttaszéki vasút. (U. o.) — 12. A déda—gyergyószentmiklósi vasút. (U. o.) — 13. Vasúti középpontosítás. (U. o.) — 14. Fővasut Komáromtól Érsekújvárig. (U. o.) — 15. A komárom érsekújvári vasút megnyitása. (U. o.) — 16. Fővasut Bosznián keresztül. (U. o.) 17. Vasúti politikánk fontos kérdése Dalmáciában. (Kath Szemle. 1909/10.) - 18. A magyar név. (Bpesti H. 1910/11.) — 19. A budapest zsolnai vasút. (U. o.) — 20. A pécs báttaszéki vasút. (U. o.) — 21. Vasúti összeköttetés Dalmáciával. (U. o.) — 22. A török és görög vasutak összekötése. (U. o.) - 23. A szandzsákvasut. (U. o.) — 24. Vasúti kapcsolatunk az Égei-tengerrel. (Kath. Szemle 1910/11.) — 25. Decentralizáció a vasúti forgalomban. (Dunántúl, 1911.) 26. Decentralizáció a MÁV. szervezetében. (Bpesti H. 1911/12.) — 27. Szabadka Újdombóvár fővasutja. (U. o.) 28. Eger pályaudvara. (U. o.) 29. Pécs vasúti üzletvezetősége. (U. o.) — 30. Gombos - Erdőd vasúti hídja. (U. o.) — 31. Új vasút Budapesttől Gráczig. (U. o.) — 32. A Karszt vasutjának megkönnyítése. (U. o.) 33. A brajdicai vasút kihasználása. (U. o.) 34. Közvetlen vasút az Alföldről a Balatonhoz. (U. o.) — 35. Bosznia vasútja az Ádriához. (Tenger, 1911/12.) — 36. A háromsinű vasút. (Közlekedés, 1911/12.) — 37. Fiumei vasutunk jövője. (Kath. Szemle, 1911/12.) — 38. Vasutügyi címszavak feldolgozása a »Tolnai Világlexikon« I., II. köt. 1911—13.) — 39. Várromjaink. (Bpesti H. 1912/13.) — 40. Második sínpár a fiumei vasúton. (U. o.) — 41. A török nemzet megmentése. (U. o.) — 42. Csatlakozásunk a bosnyák fővasuthoz. (U. o.) — 43. Budapest új vasúti hídja. (U. o.) — 44. Szerb vasút az Ádriához. (Tenger, 1912/13.) 45. Kié legyen a szandzsák? (Magyar külkereskedelem, 1912/13.) 46. Fiume felé második sínpárt! (Bpesti H. 1913.) — 47. A gráczi forgalom Székesfehérváron át. (Szfvár és V. 1913. 3. szám.) - - 48. A balatonvidéki vasút Székesfehérváron át. (Szfvári H. 1913. 2. sz.) — 49. Csepeli vasúti híd (Bpesti H. 1913.) •— 50. A velencei tó. (U. o.) — 51. A velencei tó. Közgazdasági tanulmány. 1914. — 52. Fejérvármegye küldöttsége vasúti ügyben. (Bpesti H. 1914.) - 53. Nádtermés a Velencei tavon. (Fejérm. Napló. 1914.) Pőtz Edgár. Született Császáron (Komáromvm.) 1887-ben. Felszentelése (1911) után egy évet a budapesti IV. ker. mintagimnáziumban töltött mint gyakorló tanár; majd ide került (1912-14.). Felolvasást tartott a Vörösmarty-körben. Rajeczky Mátyás. Született Miskolezon 1842-ben. Áldozópappá lett 1868-ban. 1872-ben tették ide, de 1873. novemberében már kibetegedett és 1878-ban itt meg is halt. Rássy Paulin. Született 1883-ban. Felszenteltetvén, ide került (1907—9.). Közremunkált az ifj. zenekar felélesztésén. Reiszer Ottó. Született Hőgyészen (Tolnavni.) 1862-ben, Pappá szentelték 1889-ben. Székesfehérvári tanár (1895—1914.). Az ifjúsági könyvtárt rendezte, katalógusát megkészítette. Felolvasott a Vörösmarty-körben. Rezutsek Antal. Született 1795-ben Gyöngyösön. Felszentelése után itt kezdte működését (1819-27.). Később egri igazgató, majd zirczi perjel. 1858-ban apáttá választották. Lipót-rend lovagja. — Meghalt 1879-ben Zirczen.