Zepeczaner Jenő et al. (szerk.): Művelődéstörténeti séta Székelyudvarhelyen - Múzeumi füzetek 2. (Székelyudvarhely, 1990)

Múzeumi füzetek 2. szám Külön szerkesztőségi hivatala a Székely Közéletnek és a Hargitának volt. Az előbbit Tompa László a Kossuth Lajos utca 11. szám alatti házban szerkesztette, az utóbbi szerkesztősége ugyanannak az utcának 55. számú épületében volt. Az első Társalkodó Egyesület („Casino”) 1837-ben létesült. 1877-ben 88 részvényes tagja volt, 16 politikai és irodalmi lap 250 kötetnyi könyvtár állott a tagok rendelkezésére „rendetlenül és használa tlanul” (Udvarhelyi Híradó, 1877/39. sz.). Nem sikerült tisztáznunk, hogy hol székelt a kaszi­nó. Jogutóda, az „úri Kaszinó” - a 94 éves Benedek Aladár visszaemlé­kezései szerint, (akinek ezúton mondunk hálás köszönetét értékes adatközléseiért) az 1832-ben épült Gr. Mikó Miklós házának (a főtér és a Kossuth Lajos utca keleti sarkán) emeletén, majd a Kossuth Lajos utca 18. szám alatti házában, később a Márton Áron tér 6. szám alatti épület emeleti szobáiban kapott helyet. A polgári művelődési és művészi egyleteket a XIX. század utolsó harmadában hozták tető alá. Közülük az 1868-ban alapított Székely Dalegylct hamarosan országos hírnevűvé vált. A normális egyleti élet kibontakozását azonban gátolta a megfelelő, célszerűen berendezett székház, helyiség hiánya. Ezzel magyarázható, hogy - a fent említett lap szerint - 1877-ben a Polgári Olvasókör, amelynek 170 fizető tagja volt, járatott ugyan 10 politikai és szépirodalmi lapot, de a könyvtár állománya mindössze 60 kötetnyi volt. A Polgári Kör az 1829-ben épült régi város­házának az emeleti részén kapott helyet. Ez a „jellegtelen nagy hodály” (Szabó Dezső szavai) a mai főtér közepén állott. 1916-ban tűz hamvasz­totta el. Az első világháború után költözött a Polgári Olvasókör a Tör­vényszék utca (korábban Árpád utca) 13. szám alatti földszintes házba, s itt működött a második világháború utánig. A Kereskedők Társulatának a Kossuth Lajos utca 34. szám alatti házban volt olvasótermeés könyvtára. A 20-as években megalakult Bőripari Szakszervezet, amelynek a Ho­rea utcában könyvtára és olvasóteme volt, s ahol tartalmas és sokszínű ismeretterjesztő és művészi tevékenység is kibontakozott. A hatóságok néhány év múlva betiltották. A Székely Dalegylet 1924-ben vásárolta meg a Cloşca (korábban Attila) utca 2. szám alatti épületet, amelyet célszerűen, az egylet szükség­leteinek és feladatainak megfelelően rendezett be. A nagyterem művészi 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom