Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

34 indul meg az önképzés komoly munkája, melyből legszorgalmasabb munkás; ágával Juhász Gyula veszi ki részét. Önálló verseivel, felolvasásaival, szavalatával, bírálataival mindenegyes gyűlésen szerepel. Október 6-án Az aradi tizenhárom c. ódáját szavalja el, aztán „Az első magyar színdarab"-ról ír ismertetést, majd bírál szóban és írásban; az év elején kiírt időközi pályázaton Erzsébet emlékezete című dolgozata hat közül az első jutalmat kapta. Nov. 19-én ez a beszéd szerepelt az Erzsébet királyné-emlékünnepen. Közben Kiss Józseftől, Arany Jánostól szaval és bírálója Eisner Manó »dicséri a tárgyválasztást és jó felfogását" s bár »csiszolatlan gesztusokat" használ, a sikerült szavalatok közé sorozza Juhász előadását. Egy másik ülésen Bajza József színi kritikáit ismerteti nagy hozzáértéssel és értekezik A nemzeti géniusz Jókai regényeiben címen. Az árvízünnepélyen elmélkedését olvassa fel ügyes összefoglalásban. A Katona-ünnepélyen pedig ünnepi ódáját adja elő „Katona József emlékezete" címen. Az Érdemkönyvbe került dolgozatai között szerepel még egy esztétikai értekezése: „A szatirikus elem Petőfi lyrájában" címen. Legnagyobb sajnálatunkra az Érdemkönyvnek ez évi száma hiányzik a sorozatban, így nem tudtunk hozzáférni Juhász Gyula verseihez sem. Az Önképzőkör munkájában dicséretes szorgalommal kiveszi részét Balassa József, ki több dolgozatával nyert pályadíjat. Venetianer Frigyes jegyző (egyet. m. tanár) sokat bírált, tevékenykedett s a magyar irodalmi, német és görög pályamunkájával első díjat, illetve dicséretet kapott. A szokásos szavalóversenyen sokan szerepeltek s a komoly szavalatok közül első volt Pollák Pásztor József VIII. o. tanulóé (hírlapíró), második Móga László VIII. o. tanulóé, a harmadik Traum Jánosé. Busa Gyula, Lakó József (ügyvéd), Plesz Mór, Putics Dezső (hadbíró) és Rósa Pál (ügyvéd) dicséretet kaptak. A víg nemben első lett Rosenfeld Viktor, dicséretet nyert Heim Ernő (városi tan. Temesváron) és Rósa Pál. Számtan és fizika dolgozataival díjat nyert Pallmann Péter (tanár). Aigner Károly (főispán) sokat bírál, szaval; egyik ülésen „A mythologia keletkezése és fejlődése" címen tart előadást. Dettre Pál (ügyvéd) minden ülésen felszólal, de komoly, irodalmi munkáit is felolvassa és a Petőfiről szóló értekezése az Érdemkönyvbe kerül; a magyarból díjat nyert. Eisner Manó (ügyvéd) Melinda jellemét fejtegeti. Szónoki beszédével díjat nyer Divényi Károly (ügyvéd), míg Szivessy Tibor (építészmérnök) szép szavalataival, bírálataival aratott sikert és értekezést irt „Szeged nagy árvízképé"-ről. 1902—03-ban Bartha György dr. vezetése mellett indul meg az önképzőköri élet Móga László ifj. elnökkel az élen. „Búcsút mond a Kör nevében volt vezetőjének ft. Szinger Kornél házfőnök urnák, megköszönvén önzetlen fáradozásait. — A fáradhatatlan ifj. elnök majd minden ünnepélyen beszél vagy szaval, irányítja az egyes üléseket, bírál és megkapja az ezüst érmet jutalmul. Sokat tevékenykedik Jung Mátyás (Benedek) jegyző (bencés tanár) sok bírálatával, felolvasásával s a történelemből pályadíjat nyer. Rósa Pál szorgalmasan szaval, bírál, versel s Rákócziról szóló ünnepi ódájával első jutalmat és dicséretet kapott. Fizikai dolgozatát is jutalmazta a Kör. Sok irányban fejtett ki tevékeny munkát Nagy Illés, aki jutalmat nyert pályadolgozataival. — Rechtenwald Kristóf (ügyvéd) sokat szaval, klasszikusokból