Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

36 zetesebbek voltak Deák Ferenc születésének 100 éves fordulóján és Jókai Mór temetése alkalmával tartott ünnepségek. 1904 — 05. évben Both Ferenc dr. kiváló vezetésével indul meg az Önképzőkör munkája, melynek jeligéje: „vallásos és hazafias szellemben dolgozás és Dugonics András követése". A tagok figyelme az elnökválasztáson egyhangúlag Venetianer Sándor felé irányult, aki megnyitó beszédében a kisebb írókkal foglalkozást is programmba­veendőnek tartja az egyes üléseken. Tettrekész szellemben dolgoznak a tagok, kiknek szorgalmas, eredményes munkássága egészen szembe­tűnő. A munkakörüket eddig még nem tapasztalható számbeli nagy­sággal 382 tárgy töltötte ki; ezek között szerepelt 122 dolgozat (beszéd, értekezés, fejtegetés, leírás stbj, 43 vers, 91 írásbeli bírálat, 101 komoly és 25 víg szavalat. A tevékeny önképzés szép példájával járt elő az ifj, elnök, Venetianer Sándor szépen felépített beszédeivel, melyeket az emlékünnepélyeken mondott el nagy hatással (Okt. 6. Márc. 15; a Csokonai-, Klauzál-, Horváth Cyrill-emíékünnepélyeken). Tartalmas felolvasásai, bírálatai mindig tanulságosak voltak. Pályadíjat nyert a magyar irodalmi és latin dolgozatával. Mint az Önképzőkör legszor­galmasabb tagja szerepelt Wagner Károly (v. államtitkár) sok saját szerzésű versével, szavalataival, felolvasásaival, melyek közül neveze­tesebbek „A világfájdalom költészete a magyar irodalomban", „A szegedi árvíz-kép". Jutalmat nyert „Szécsi Mária a magyar költé­szetben", A magyar bordal" c. irodalomtörténeti értekezésével, ünnepi ódájával, latin és történelmi dolgozatával és dicséretet Horatiusból műfordításával. Ev végén megkapta az Önképzőkör bronzérmét. Révai József (piarista tanár) pedig mint a Kör buzgó jegyzője a Kisfaludy­díjat, 42 korona értékű magyar szépirodalmi művet kapott; egész éven szorgalmasan dolgozott, bírált, felolvasást tartott Klauzál Gáborról a miniszterről, „ki az újjászületett Magyarország egyik apostola volt"; márc. 12-én az árvíz ünnepélyen pedig „A szegedi árvíz hatása a királyra, a nemzetre és a külföldre" címen olvasott fel s dicséretet kapott műfordításával Horatiusból. •— Sokat szerepelt felolvasásaival, bírálataival Ivánkovits János. Csokonai halálának 100 éves fordu­lóján tartott emlékünnepélyen Lugosi Döme „Vitéz és Szittya" c. értekezését olvasta fel sikerrel; évközben sokat bírált írásban és szóval, a szavalóversenyen a víg nemben dicséretet kapott, s „A part­fejlődés befolyása az emberiség fejlődésére", valamint „A szén elem három alakusága" c. dolgozataival első díjat, fizikából dicséretet nyert a pályázaton. Rostos Aladár (magántisztviselő) jól szavalt s első lett a versenyen; vele együtt szerepelt Járosy Jenő, ki a zenekarban is tevékenykedett s komoly szavalatáért 10 koronás aranyat kapott; ünnepélyeken is hatásosan szavalt. Sokszor mondott bírálatot és szavalt sikerrel drámai műből is Molnár Adorján (alezredes); Bányai Mihály (ügyvéd) bírálataival szerepelt, felolvasott Csokonai lírájáról, Kölcseyről, a kritikusról szép sikerrel. Moesz (Késmárky) Károly (hadbíró ezredes) fölolvasásai, előadásai, Vértes Lajos (ig. főorvos) értekezései, bírálatai és dicséretes görög dolgozata, Petrán György (rendőrségi főtanácsos) szavalatai, előadásai, Scheinberger (Pogány) György versei, valamint Várady Pál (száv. főintéző) és Popper Lajos (ügyvéd) szavalatai, előadásai érdemelnek említést a VIII. osztá­lyúak közül. A hetedikesek szintén dicséretreméltó szorgalommal dol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom