Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

9G megfordult Nagyszombatban, ott tanított, tehát az érseki helyettes szavai is tekintélyivel birnak e kérdés tisztázására. Telegdi műveiben Bornemiszát mindig mint Luther hivét és nem Kálvinét támadja. Művei közül különösen a Felelet gyakori vonatkozással van Bornemisza vallására. Így a többek között ezeket mondja: „Mikor az igéket fejtegetem, a ti atyátok fiainak az evangélikusok írásokból alkalmas érveket szedegetek, azt mondod Bornemisza."

1 Másik helyen pedig így ír: „Jó lett volna Greorgius Maiortul értekezned, ki főember volt a te evangelikus rokonaid között."

2 A Felelet Bornemiszát következetesen evangélikusnak nevezi és evangelikusságát a nem evangélikusokkal szemben kiemeli: „Mért futsz illyen igen a bérnek jutalmától és érdemnek nevétől, ha Kemniczius a több nem evangélikusokkal örömest él vele. Atque in Apologia confessionis Augustanae, in eonfessione Vittenbergensi, in aliis notrorum scriptis usurpatur vocabulum meríti. [Ex Apologia confessionis Augustanae.]

3 Másik hely ez : „Ha nem veszed elég néven én tfllem az én válaszomat, im ottan a te szép evangelikus atyádfiával, Melanchtonnal bizonyítom, talán úgy inkább meghiszed a jámboroknak beszédeket."

1 Telegdi, ha kétségbe is vonja Bornemisza igaz lutheránusságát, sohasem mondja határozottan Kálvin követőjének. Színleg reáfogja, hogy nem hiszi az augustana eonfessiót és társai kálvinisták; gyanúsítja, hogy eben gubát cserél, de ez Telegdi részéről csak ellenérv lehetett a reformátorral szemben. Ingatagnak nevezi, mert Kálvin követői iránt türelmes. De kérdem, vájjon ha Bornemisza Kálvin vallására tért volna át, lehetséges-e az, hogy ezt a vallásváltoztatást Telegdi 1580-ban megjelent czáfoló munkájában szeme közé ne vágja ? ! . . . Telegdi azonban arról határozottan sehol sem vádolja, sőt egyenesen mint Luther hívét támadja és 1581-ben megjelent munkájának : „Egynéhány jeles okai, melyben nem veheti és nem akarja venni Luther Mártonnak és maradékának t a n ít á s á t", az éle, ha nyíltan nem is, de alattomban Bornemisza ellen irányul. A Feleletben általánosan evangélikusnak nevezi, már pedig ez alatt úgy a XVI. században, mint ma lutheránus, vagy ágostai hitvallású embert értünk. Bornemisza védi a lutheri megigazulást és Telegdi idézi az augustana eonfessiót, vele érvel ellene. De ha Bornemisza 1580-ban Kálvin híve lett volna, azt hiszszük, nem az augustana eonfessióval, hanem a Bézáéval bizonyított volna ellene. Thury Etele szerint 15G4-ben már Kálvin híve, de Bornemisza csak a hetvenes években került Nagyszombatba, a hol vegyesen voltak már ezen időben Luthernek és Kálvinnak hívei,

5 tehát, ha Bornemisza Kálvin részén áll, Telegdi bizonyára erről az oldalról támadja ellenfelét. 1 Telegdi. Felelet a Fejtegetésre. Nagyszombat, 1580. 2 Ugyanott. * Ebből idéz Telegdi. 1 Ugyanott. 5 Stelczer. Id. m.