Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

I 40 apáttal, préposttal, plébánossal és ha napvilágra került valamely törvényellenes­ség, az illetőt megfosztotta javadalmától. Minden áron rendet akar teremteni saját egyházi hatalmával, vagy, mivel az nem volt elég, az állam fensőbbségével. A jiozsonyi országgyűlés határozata folytán a főpapoknak zsinatra kellett összejön­niük s ha találkoztak olyanok, akiket uraik nem akartak elbocsátani, azok részére az érsek királyi oltalmat eszközölt ki. A királyparancs erejénél fogva a jogtalanul bitorolt egyházi javakat jogos tulajdonosainak visszaadatja s az egyházi állásokba csak érdemes papokat iktat be. A zsinat az érsek hívására 1500-ban Nagyszombatban jött össze; ez az első érdemleges lépés a katholikus egyházban meglazult fegyelem helyreállítására. Ezen a gyűlésen harmincznyolcz pontban körvonalozzák az egyház sürgős teen­dőit s gyökeres javítást határoznak. 1 Oláhnak tehát egész működése az egyház újjászervezésének nehéz munkájára irányul, de szép terve a törökdúlás, a pap­ság hiánya s a hatalmasan terjeszkedő reformáczió miatt nem valósulhatott meg. Oláh Miklós érseksége idején aggasztok voltak az egyházi állapotok. Neki hitbuzgó, tanult papokra volt szüksége czélja elérésére s ilyen egyént talált a fiatal Telegdiben. Azért is pappá szentelése után érseke Nagyszombatban ad neki egyházi hivatalt, kinevezvén őt a nagyszombati iskola tanítójává. Oláh Miklós a katholikus tanügynek a XVI. században hatalmas pártfogója volt. A nagyszombati iskolát kiváló figyelemben részesíti s midőn észreveszi, hogy saját papjai a tanítás tisztének eleget tenni nem tudnak, 15G l-ben Nagyszombat­ban letelepíti a jezsuitákat s egyszersmind megbízza őket az iskola vezetésével. A jezsuitáknak Nagyszombatba jövetelekor épen Telegdi vitte az iskola igazgatói tisztét. A szerzeteseket saját házába fogadja s egy darabig velők foly­tatja a tanítást. Telegdinek tehát Krakkóból való hazajövetele után mindjárt tanítói minőségben kellett szerepelnie s így érdemelhette ki rövid idő leforgása alatt azt a kitüntetést, melyben a nagyérdemű érsek — megbízván az iskola igazgatói tisztével — részesítette. Egyszersmind e tényállás világosan bizonyítja, hogy neki a szükséges tudomány és tapintat birtokában kellett lennie, ha érseke őt fiatal korában már ily díszes állásra érdemesíti. Mert Oláh Miklós, ki az iskola újjá­szervezésétől várta a siilyedő katholicismus felvirágzását, bizonyára jól megnézte emberét, mikor őt huszonöt-huszonhat éves korában az iskola élére állítja. A katholikus tanügy a XVI. században szomorú viszonyok között volt. Míg a külföldről hazájukba visszatérő protestáns férfiak az új eszme hirdetésére számos iskolát emelnek, a magyar tanszékekre a külföld jeles tanárait hívják meg és iskolák tekintetében messze megelőzik a katholikusokat, addig katholikus intézet­nek csak a nagyszombati maradt. A zágrábi, egri, pozsonyi katholikus iskolák papi tanítók hiánya miatt az alapítók várakozásának többé már nem feleltek meg; tanítványaik, tanítóik megfogytak a fogyó katholicismussal és iskoláik ajtói bezárultak. A hiány a katholikus nevelés és oktatás terén annyira érezhető volt, hogy az országgyűlés elé került az iskolák ügye. A tanácskozás után a rendek egye­1 Fessler. Die Geschichten der Ungarn und ihrer Landsassen. Lipcse 1812—1820.

Next

/
Oldalképek
Tartalom