Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
ORDASI ÁGNES időben felgyorsult a Monarchia összeomlása is, Horvátország 1918. október 28-i elszakadásával pedig okafogyottá vált a Részvény társaság fenntartása.170 170 MNL OL Z 41, 236. cs. 2118. t. 2267.n-I. Hegyeshalmy Lajos az Ogulin-Országhatárszéli Vasutat Építő Rt. felszámolásáról, 1922. márc. 13. 171 MNL OL Z41, 236. cs. 2118. t. 2267.n. Felszámolás, Ogulin-Országhatárszéli Vasutat Építő Rt., 1928. aug. 25. 172 Jugoszlávia vasúti politikája a világháború után. Vasúti és Közlekedési Közlöny 65. (1934) 48. sz. 384-386. 173 Tehát az átmenő kereskedelmi funkciók ellátásán túllépni és valódi nagy kereskedelmi központtá fejlődni. A fordulat a részvénytársaság, a bankok és az építkezési vállalkozók számára egy csaknem tíz éven át húzódó felszámolási eljárás kezdetét jelentette, amit a háborút követő impériumváltások tovább bonyolítottak.171 A hatalmi átrendeződések Fiume viszonyait és lehetőségeit is átformálták. Az új helyzetben a városi elitcsoportoknak - a különböző vasútvonalakról való gondolkodás helyett - a lakosság mindennapi létszükségeinek kielégítéséről, valamint Fiume jövőbeli helyzetéről és autonómiájának átmentéséről kellett gondoskodnia. Az Ogulin-Knin vasútvonal kiépítését végül a délszláv állam fejezte be az 1920-as években.172 Konklúzió Fiume - mint a Magyar Királyság egyetlen tengeri kikötővárosa - kiemelt gazdasági és nemzetstratégiai szerepet játszott a magyar kormányok politikájában, ezért modernizálása és infrastrukturális fejlesztése alapvető állami érdekekkel kapcsolódott össze. Az állam fontos célkitűzéseként fogalmazódott meg egy önálló külgazdasági politika folytatása, Bécs és Trieszt dominanciájának visszaszorítása, a magyar kereskedelmi érdekek hathatósabb érvényre juttatása, valamint újabb piacok meghódítása. Az 1880-as évek végére azonban mind nyilvánvalóbbá vált, hogy Fiume kedvezőtlen földrajzi és szűkös fizikai adottságai aligha teszik lehetővé a kikötőváros kellő ütemű és mértékű fejlődését. Egyértelművé vált, hogy Fiume nem lesz képes a transito^ a proprekereskedelemre173 áttérni és tengeri empóriumként kiteljesedni, sőt még saját ellátásáról sem tud gondoskodni. A „helyhiányából” származó problémákat egy „virtuális” hátország biztosításával, elsősorban Bosznia és Hercegovina, valamint Dalmácia termékeinek Fiumébe terelésével és újabb vasútvonalak létesítésével kívánták kezelni. A magyar kormányok képviselői e téren számíthattak a fiumei elitcsoportok támogatására, mivel jó részük számos üzleti kapcsolattal rendelkezett a térségben, és ezért érdeke fűződött a balkáni cikkek olcsó, tömeges beszerzésében. 534
