Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
ORDASI ÁGNES gócpontja. Ezt készíti elő a már épülő Spalato-Arzano vasútvonal, valamint Károly város és Knin tervezett összekapcsolása is. A börze tagjai hangsúlyozták, hogy az Ogulin—Bihaé vonal nemcsak a kikötőváros, hanem az ország közgazdasági érdekeit is szolgálja, hiszen - mint érveltek - a bosnyák vasút kiépítését követően „bizonyára csak igen rövid idő kérdése volna azután a bihac—banjaluka— szarajevói vonal felépítése, amelynek révén egész Bosznia kiviteli kereskedelmét szolgáló legrövidebb útvonala Fiúmén át nyílnék”.84 84 MNL OL Z 1610, 624. d. A fiumei vasút fejlesztése tanulmány (1899). 85 MNL OL Z 40 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Projektumok (a továbbiakban: Z 40), 62. csomó, 1319. tétel. A Fiumei Kereskedelmi Tőzsde és a Fiumei Lloyd Kereskedelmi Társaság emlékirata, 1901. júl. 12. 86 Tehát, hogy a már meglévő vonal mellé még egy vágánysort fektessenek le. 87 MNL OL Z 40, 62. cs. 1319. t. A Fiumei Kereskedelmi Tőzsde és a Fiumei Lloyd Kereskedelmi Társaság emlékirata, 1901. júl. 12. A börze véleményét a belőle 1895-ben megalakuló kereskedelmi társaság, a Fiumei Lloyd is osztotta. Ez kitűnik abból az 1901. évi beadványból is, amiben Steinacker Artúr, a Lloyd elnöke Hegedűs Sándor miniszternek részletesen beszámolt az osztrák kereskedelmi politika és Trieszt túlsúlyáról, Dalmácia és Bosznia látványos felzárkózásáról, az előnytelen tarifapolitikáról, valamint a monopolizált társaságok dominanciájáról.85 Steinacker a problémák megoldását a Kamarához és a Börzéhez hasonlóan képzelte el, és sürgette, hogy a magyar kormány - Ausztria példáját követve — a kikötővárost csatornákkal, vasutakkal hozza közelebb az országhoz. Kimondottan javasolta a vukovár—samaci csatorna kiépítését és a Száva, továbbá a Kulpa hajózhatóvá tételét, valamint a vasúthálózat kibővítését. A lehetséges útvonalak közül Steinacker az Ogulin—Bihaé szakaszt tartotta az egyik legfontosabbnak, miközben a Fiume—Budapest második vonal,86 vagy legalább Fiumének az Ogulinnal való kettős vágányú összeköttetés kiépítését szorgalmazta.87 A bosnyák vasút dilemmái a különböző helyi politikai csoportosulásokat, pártokat is foglalkoztatták, ám a kikötőváros politikai és közigazgatási válsága - egészen pontosan az Autonóm Párt városatyáinak Bánffy Dezső kormányával szemben folytatott „jog- és autonómiavédő háborúja” — sokáig nem tette lehetővé, hogy hivatalosan is állást foglaljanak ebben a kérdésben. A központi hatalom és a fiumei elitcsoportok közti viszony normalizálásában fontos külpolitikai szempontok is közrejátszottak. Ilyenek voltak a gőzhajózási társaságokkal kötött szerződések újratárgyalásai, a vámközösség kérdésének rendezetlensége, valamint az, hogy 1902 nyarán — erőteljes osztrák nyomásra — a magyar parlament törvényt hozott a Bugojno—Arzano—Spalato vonal (dalmát vasút) megépítéséről (1902. évi XIII. te.). Mivel a törvény az állami és a fiumei érdekeket hátrányosan érintette, a két fél egyezkedni kezdett. 518
