Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
A 18. SZÁZADI SZÉKELY SZÉKEK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETÉHEZ látta el (jelentős hiányosságokkal) a gyergyói táblán is a vád képviseletét. A pénztelenség és az állami támogatás szűkös volta miatt a számfeletti assessori napidí jai körül itt is gyakran gondok merültek fel. A Nemes-féle bizottság nem szüntette meg a székgyűlés intézményét, hanem megtartotta mindazon korábbi jogköreit, amelyek nem az igazságszolgáltatáshoz kötődtek. A testület meghatározása szerint a székgyűlések az alábbi feladatokat látták el: továbbra is hozhattak szabályrendeleteket, ellátták a széki tisztek jelölését (candidatio) y megválaszthatták a diétái követeket és összeállíthatták utasításaikat, valamint végezték az adó repartizációját.79 A nemességigazolások (productionalisprobandae nobilitatis) kiadása viszont átkerült a folytonos táblák hatáskörébe. 79 Hajdú L.: Az állandó táblák i. m. 121.; Pál-Antal S.: Önkormányzat-történet i. m. 149. 80 Hajdú L.: Az állandó táblák i. m. 121. 81 Uo. 122. 82 Bicsok Zoltán: „...Csík Somlyóra praetoriális ház építendő...” Források a csíksomlyói székház építésének (elő)történetéhez (1790—1825). In: Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. Szerk. Botár István et al. Csíkszereda 2013. 15-143. 83 Hajdú L.: Az állandó táblák i. m. 122. 84 Uo. 121.; Pál-AntalS.: Önkormányzat-történet i. m. 153. Az 1763 őszén kiadott uralkodói rendelet (valamint a Nemes-javaslat) kitért a székházak minél hamarabbi megépítésének szükségességére is. Az építkezéseket a tervek szerint állami pénzből kellett volna megvalósítani, addig is bérelt székházban kellett megkezdeni a munkát.80 A Nemes-javaslat szerint az építendő székházak beosztásának a következőképpen kellett volna kinéznie: külön helyiség a pereskedés helyszínének (domus laboratorid), külön helyiség az írnokoknak és az archívumnak, külön-külön szoba járt volna a börtönőrnek, a hajdúknak és a nyargaló-huszároknak.81 A székház építése azonban egyelőre terv maradt, és csak a következő évszázad első felében épült meg.82 A reform egyik gyenge pontja az volt, hogy a központi hatalom nem rendelkezett a táblák működéséhez szükséges megfelelő pénzösszegről. Nem volt pénz például a számfeletti ülnökök fizetésére vagy a tűzifa biztosítására sem.83 A folytonos táblák felállításával biztosították a központilag meghatározott, rendszeres ülésezési időszakokat, amelyektől eltérni csak guberniumi engedéllyel lehetett. A Nemes-bizottság a következőképpen szabályozta a törvénykezési év beosztását: I. időszak: november 11. - advent 4. vasárnapja (37-43 nap). II. időszak: január 6. — húsvét előtti 6. vasárnap (február 8. — március 14., 33-67 nap). III. időszak: húsvét előtti 6. vasárnap - a húsvét előtti 2. vasárnap (28 nap). IV. időszak: pünkösd előtti 5. vasárnap — pünkösd (35 nap). V. időszak: pünkösd utáni 1. vasárnap - július 2. (19-53 nap). VI. időszak: augusztus 20. - szeptember 29. (40 nap).84 461
