Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
SZENDE KATALIN uralkodócsaládok támogatását.75 A leggazdagabb kolostorok mégsem ezek voltak a budai agglomerációban, hanem a margitszigeti domonkos és az óbudai ferences apácakolostor. Ez utóbbi volt az egyetlen női alapítású intézmény, amely Piast Erzsébet (1305-1380) anyakirályné bőkezűségének köszönheti létrejöttét. Ebben két jeles hercegnő példáját követte a térségben: Premysl-házi Ágnes (1211—1282), Szent Erzsébet unokatestvére Prágában alapított ferences apácakolostort, Ágnes nővére, Anna (1204—1265) sziléziai hercegnő pedig Boroszlóban.76 A Buda környéki kolostortáj legkülönösebb, más környékbeli városokkal nem rokonítható eleme azonban egy remeterend, a pálosok jelenléte volt. Megalakulásától fogva a rend három fontos rendházat birtokolt a Pilisben, amelyek eredetileg feltehetően királyi vadászházként létesültek. Aligha véletlen, hogy a rend központja akkor került a Buda melletti Szentlőrincre, amikor a 14. század második felétől a Várhegy déli végén álló királyi palotát jelentősen kibővítették.77 75 Beatrix E Romhányi: The Monastic Topography of Medieval Buda. In: Medieval Buda in Context i. m. 204-228. 76 Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek. Bp. 2000. 175-227. 77 Zsuzsa Eszter Pető: Hermits in the Heart of the Hungarian Kingdom: Medieval Monastic Landscape of the Pauline Order in the Pilis. Bp. 2018. 78 Lovrenovic, D.: Medieval Bosnia i. m. 215-217. 79 Radvan, L.: At Europe’s Borders i. m. 530. (Siret), 301. (Târgoviçte). 80 The Cultural Treasury of Serbia i. m. 461-463., 477-479. A koldulórendek, különösen a ferencesek Havasalföldön, Moldvában és Boszniában is jelen voltak, sőt Moldvában és Boszniában szokásos térítő tevékenységükön túl, a latin kereszténységhez tartozó világi papság hiányában plébániákat is vezettek,78 Szereiben pedig püspökséget is. A szerzetesi közösségeket nemcsak a szomszédos katolikus országok, Lengyelország és Magyarország uralkodói, hanem a helyi uralkodócsaládok tagjai is támogatták. Szereibe például a domonkosokat I. Péter édesanyja, Margit hívta be. A 15. századtól azonban az ortodox kolostorok jelentősége kétségkívül felülmúlta minden más egyházi intézményét. Tárgovi§tében például a város közelében működő négy kolostor a 16. század elejére olyan mértékben túlterjeszkedett a város területének rovására, hogy jelenlétük „elkezdte megváltoztatni a városfejlődés szokványos menetét”.79 Az ortodox kolostorok jelentősége Szerbiában még nagyobb volt a városok helyrajza és lakóik mindennapi élete szempontjából. Stari Rasban a Sopocani kolostor volt a város legfontosabb épülete, és az egyetlen, amely máig is áll. Ahogy fentebb láttuk, a püspökségek székhelyei is kolostorokban, nem pedig városi székesegyházakban voltak, más fontos fejedelmi alapítású kolostorok pedig, például az Anjou Ilona királyné (1236—1314) által alapított Gradac, a városi környezeten kívül épültek.80 865
