Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN Budéjovice (Budweis), Sandomierz és Torun (Thorn). A területfejlesztéshez szükséges új telepesek érkezésére ösztönzően hatottak az újonnan kimért, egyenlő nagyságú telkek által biztosított egyenlő esélyek, az újrakezdés lehetőségének letéteményesei. Ezzel együtt járt a jogok és kötelezettségek kiszámítható, egységes rendszere is. A szabályos sakktábla alaprajz volt a leghatékonyabb modell az egyenlő telkek elhelyezésére, egy szó szerint új alapokon szerveződő városi társadalom és gazdaság kialakítására.37 37 Piekalski, J.: Von Köln nach Krakau i. m. 170-194.; Boguslaw Krasnowolski: Muster urbanistischer Anlagen in Lokationsstädten in Kleinpolen. Forschungsstand, Methoden, und Versuch einer Synthese. In: Rechtsstadtgründungen i. m. 275-322.; Keith Lilley: Urban Life in the Middle Ages 1000-1450. Basingstoke 2002. 148-163., 192-211. 38 Rädvan, L.: Between Free Passage i. m. 102. 39 Rädvan, L.: At Europe’s Borders i. m. 296., 536. 40 Cirkovic, S.: Unfulfilled autonomy i. m. 161-175.; Desanka Kovacevic-Kojic: Le développement économique des agglomérations urbaines sur le territoire actuel de la Yougoslavie du XIIIe au XVe siècle. In: Actes du IIe Congrès International des études du sud-est européen, ii. Histoire (Athens: [N. p.] 1972.) 167-185.; Dubravko Lovrenovic: Medieval Bosnia and Central European Culture: Interweaving and Acculturation. Forum Bosnae 15. (2002) 207-237. 41 Klaus-Detlev Grothusen: Entstehung und Geschichte Zagrebs bis zum Ausgang des 14. Jahrhunderts: ein Beitrag zum Städtewesen Südosteuropas im Mittelalter. Wiesbaden 1967.; Ludwig Steindorff: Das A román fejedelemségek, valamint Szerbia és Bosznia esetében a rendelkezésünkre álló írásos és térképi források igen ritkán teszik lehetővé a települések belső szerkezetének rekonstruálását, de az új régészeti kutatások fényt derítettek néhány részletre, sikerült néhány utca vonalát vagy bizonyos középületeket azonosítani. Mindezekben az esetekben a kutatók a városszerkezet „szemmel látható tervezetlenségét”, a telkek és épületek rendszertelenségét emelték ki.38 Ez a rendszertelenség párhuzamba állítható a helyi lakosság heterogén jogállásával, a sok különböző társadalmi csoport együttes jelenlétével. Néhány helyen mégis sikerült olyan városrészeket azonosítani, amelyek tervszerűen épültek ki, a fejedelem szándékainak megfelelően. Ilyen példa a Suceava uralkodói palotáját körülvevő városrész I. Musat Péter (1375—1391) idején, (6. térkép) vagy a Szűz Máriatemplom könyékének városnegyede Tárgo viliében; mindkettőt szász telepesekkel kapcsolja össze a kutatás.39 A telepesek jogait és kötelezettségeit világosan megszabó statútumokat adott ki az uralkodó Szerbia és Bosznia bányavárosaiban is; a települések földrajzi környezete azonban, amelyet az ásványkincsek előfordulása határozott meg elsősorban, nem tette lehetővé a szabályos alaprajz kialakítását.40 A magyarországi és azon belül is a budai városalapítás és településtervezés mindkét fentebb vázolt megoldással rokon vonásokat mutat. Amint azt a kutatás már korábban hangsúlyozta, IV. Béla első és legközvetlenebb reakciója a tatárjárásra a városfejlesztés terén Zágráb királyi városának, Gradecnek a megalapítása volt a püspökség székhelyével, a Kaptollal átellenes dombon.41 Ez volt 856
