Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
BUDA HELYE KÖZÉP-EURÓPA KÖZÉPKORI VÁROSFEJLŐDÉSÉBEN London közelében. Közép-Európában Krakkó mellett, mintegy 20 km-re keletre a Niepolomice erdő szolgálta ezt a célt, Boroszlótól 10 km-re nyugat felé Lesnica.17 Buda elhelyezkedése még szerencsésebb volt, hiszen itt a Pilis gyakorlatilag a királyi palota küszöbéig terjedt.18 A Pilis belülről fogta össze a királyság közepét, a medium regnál, míg a Duna kívülről keretezte. 17 Jan Kracik: Malych wspólnot odrçbnosc a wspólprzenikanie. Niepolomice za królewskich czasów. In: Wspólnoty male i duze w spoleczenstwach Czech i Polski w sredniowieczu i w czasach wczesnonowozytnych. Ed. Wojciech Iwanczak - Janusz Smohicha. Kraków 2010. 353-360.; Marcin Pauk- Ewa Wólkiewicz: The Administrative Structure of Silesia as a Determinant of Legal and Constitutional Cohesion (12th-15th century). In: Cuius regio? Ideological and Territorial Cohesion of the Historical Region of Silesia I. Eds. Lucyna Hare et al. Wroclaw 2013. 65-92., itt: 73. 18 Péter Szabó: A Royal Forest in the Medium Regni. In: Medieval Buda in Context i. m. 115-129. 19 Rádvan, L.: At Europe’s Borders i. m. 92., 19. jegyzet. 20 Philippe Lorentz - Dany Sandron: Atlas de Paris au moyen âge. Espace urbain, habitat, société, religion, lieux de pouvoir. Paris 2006. 19-23.; Jörg Oberste: The Birth of the Metropolis. Urban Spaces and Social Life in Medieval Paris. Leiden 2021. 27-33. A Balkán és a külső-Kárpátok hegyvonulatában a megfelelő vadászterület biztosítása kevesebb nehézségbe ütközött. Mindemellett is az erdők feletti ellenőrzés fontos uralkodói kiváltság volt a román fejedelemségekben éppúgy, mint Szerbiában és Boszniában. Ezt mutatják a bányavárosoknak adott fejedelmi kiváltságlevelek is, amelyek a fakivágás és erdőhasználat előjogát uralkodói kegyként átengedték ezeknek a településeknek.19 A vadászerdő közelsége ugyanakkor a székhelyek megválasztásánál ezekben az országokban nem játszott különösebb szerepet. A természeti adottságok mellett gyakran a terület korábbi lakottsága és épített öröksége is meghatározó volt. Gyakran már az őskori ember belakta a településre leginkább kedvező helyszíneket, a középkori uralkodói székhelyek szempontjából azonban a római örökség bírt a legnagyobb jelentőséggel. A Német-római Birodalomban és Nyugat-Európában találunk példákat a földrajzi környezetre épülő „természetes” kontinuitásra éppúgy, mint egy-egy helyszín tudatos újraélesztésére. Ez utóbbira talán a legjobb példa Párizs esete, ahol Klodvig király szántszándékkal választotta székhelyeként Julianus császár egykori palotáját az Ile de la Cité-n, egy igen fontos szigeten.20 Közép-Kelet Európában ugyanakkor a római örökség jóval kevésbé játszott meghatározó szerepet. A római gyökerekkel nem rendelkező Prága, Boroszló vagy Krakkó éppen olyan fontos várossá fejlődött, mint Bécs vagy Nándorfehérvár, amelyek részei voltak a Római Birodalomnak, sőt egy-egy legio is táborozott római elődjükben, Vindobonában, illetve Singidunumban. Buda, mint ismeretes, ebből a szempontból köztes helyzetben volt: Aquincum legiotábora fontos szerepet játszott Buda középkori elődje, Óbuda létrejöttében, és Buda dunai külvárosa, a Víziváros egy része is olyan utak és utcák nyomvonalában épült, amelyek már a 850
