Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Szende Katalin: Buda helye Közép-Európa középkori városfejlődésében
SZENDE KATALIN Kulcspozícióban Buda növekedését és gazdagodását minden más tényezőnél jobban meghatározta földrajzi elhelyezkedése a Duna partján. Ezzel nem állt egyedül: szinte egyetlen komolyabb város sem alakulhatott ki a középkori Európában anélkül, hogy hozzáférése ne lett volna egy nagyobb, lehetőleg hajózható folyóhoz vagy tengeri kikötőhöz: Bécsnek a Dunához, Prágának a Moldvához (Vltava), Boroszlónak az Oderához, Krakkónak a Visztulához. A Kárpátoktól délre Curtea de Arge§ és Târgoviçte a Duna két mellékfolyója, az Arge§, illetve a lalomita pártán feküdtek, Szeret pedig a Szeret folyó mellett. Suceava szintén közel fekszik az azonos nevű folyóhoz, bár helyét egy fennsíkon inkább erődítésre alkalmas volta miatt választották. Hasonlóképpen a szerbiai és boszniai központok a Balkán hegyes vidékein jól védhető elhelyezkedésüknek köszönhették létüket, nem széles folyamoknak. A középkori szerb állam utolsó két székvárosa, Nándorfehérvár és Szendrő révén végül visszatért a Dunához a súlypont.4 4 Sima. Cirkovic: Unfulfilled Autonomy: Urban Society in Serbia and Bosnia. In: Urban Society of Eastern Europe, Ed. Barisa Krekic. Berkeley 1987. 158-185.; The Cultural Treasury of Serbia. Ed. Jovan Janicejevic. Belgrade 2002. 5 Peter Csendes: Die Stadt im Strassennetz. In: Stadt. Strom - Strasse - Schiene. Die Bedeutung des Verkehrs für die Genese der mitteleuropäischen Städtelandschaft. Hrsg. Alois Niederstätter. Linz 2001.55-66. 6 Peter Schmied: Regensburg liegt gar schön. Die Gegend musste eine Stadt herlocken. In: Europäische Städte im Mittelalter. Hrsg. Ferdinand Opll - Christoph Sonnlechner. Innsbruck-Wien-Bozen 2009. 351-364.; Peter Csendes: Urban Development and Decline on the Central Danube 100-1600. In: Towns in Decline, AD 100-1600. Ed. Terry R. Slater. Aldershot 2000. 137-153. A kontinens belsejében fekvő tájegységek, így a Kárpát-medence számára is, a szárazföldi útvonalak szintén meghatározóak voltak, az átkelőhelyek és átrakodó kikötők pedig, amelyek révén ezek az utak összekapcsolódtak a folyókkal, megsokszorozták az ott kialakuló települések jelentőségét.5 Ez ismét csak olyan tényező volt Buda esetében, amely több, fentebb felsorolt várossal rokonította. Fontos volt ugyanakkor az is, hogy milyen széles volt a folyó és mennyire volt könnyű átkelni rajta. A Duna mentén a legkeletebbi állandó, szilárd anyagú híd a középkorban a 12. század közepén épült regensburgi kőhíd volt. A folyás irányában ezt követően a folyó vagy túl széles volt (mint Budánál), vagy túl sok ágra szakadt (mint például Bécsnél) ahhoz, hogy állandó hidat vagy legalább tartós pontonhidat lehessen ott kialakítani és fenntartani.6 Óriási előnyt jelentett, ha a folyó hajózható, de a Buda-menti Dunánál keskenyebb és sekélyebb volt, és ezért állandó hidat tudtak építeni rajta, hiszen ez lehetővé tette az utak megszakítás nélküli használatát, és szorosabbra vonta a kapcsolatot a part két oldalán levő települések között. (2. térkép) Az olyan hidakat, mint a prágai Judit- és 845
