Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tamás Ágnes: Festmények metamorfózisai budapesti karikatúrákon (1890–1910)
TAMÁS ÁGNES A külügyi célok magyar támogatása a Monarchia nagyhatalmi státuszának megőrzése szempontjából fontos eredmény, Mária Terézia sikeréhez hasonlatos — sugalmazza a rajz, de sejthetünk mögötte gúnyos élt is: a magyar delegátusok feltétel nélkül elfogadták a külügyminiszter javaslatát, amit kritikával illet az ellenzéki sajtótermék. Szintén Jeney Jenő alakította át Franz von Stuck A háború (1894) című képét oly módon, hogy kiegészítette az eredeti kompozíciót, s ezáltal megváltoztatta a festmény jelentését. Az eredeti előterében halottakat láthatunk, a főalak egy lovas, maga a háború fiatal férfiként, aki elhozza a nyomort, a halált. A háborút ókori isten testesíti meg, de itt nem Mars. Stuck Napóleonról mintázta meg a háborút megszemélyesítő férfit. Napóleon hadjáratai milliók halálát hozták magukkal, így - kultuszával szemben - Stuck nem a politikai berendezkedés és a hadvezetés kapcsán szerzett erényeit emeli ki a már korában is félistenként tisztelt imperátornak, hanem a háborúk halálos áldozatait. A kép, amely Napóleon császárrá koronázásának 90. évfordulójakor született, a háború szimbóluma lett.31 Jeney karikatúravázlatán Fejérváry Géza báró miniszterelnök jelképezi Magyarországon a „háborút” Stuck képe segítségével, amit ugyan nem fegyverekkel vívnak, de rámutat arra a súlyos belpolitikai válságra, amely az 1905. évi választások után kezdődött: ekkor Ferenc József nem a voksolásokon győztes ellenzéki párt soraiból bízott meg kormányfőt, hanem bizalmasát, Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnökké. Az oppozíció hevesen támadta a kormányt, amely végül 1906. április 8-án mondott le. A karikatúrát azonban a remény szimbólumával egészítette ki a rajzoló. Jeney képe az ellenzéki Az Üstökösben már a kormány távozását várja, mivel az eredeti festménytől eltérően a háttérben egy nap („márczius 15.”) fénylik.32 Van lehetőség tehát a magyar függetlenségre, vagy legalábbis első lépésként az ellenzéki kormányalakításra — üzeni a rajzoló az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc ünnepéhez közeli számában, amely már az 1906. évi választásoktól (április 29-május 8.) sem esett távol. Fejérváry Géza lovára az „abszolutizmus” felirat került, míg a halottakra a „parlamentarizmus, igazság, jog, törvény, sajtószabadság, bírói függetlenség”, tehát azok az értékek, amelyeket szerinte lábbal tiport az uralkodó. A „jog, törvény, igazság” Széli Kálmán politikai hitvallása volt, ami azt az időszakot jelképezi, amikor az ellenzék és a kormánypárt még együtt tudott működni, a parlamenti munka pedig még nem bénult meg. 31 Otto Julius Bierbaum: Stuck. Bielefeld-Leipzig 1901. 93-95. 32 Az Üstökös, 1906. március 9. 767
