Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez
KRUPPA TAMÁS prépostság birtokát képező falu, Pered, valamint két mezőváros, Szentgyörgy és Bazin közötti határvitát taglalják.6 Egy 1601. szeptember 7-én kelt iratból kiderül a vita oka: a szentgyörgyiek és a baziniak erőszakkal elfoglalták a prépostság Pered nevű települését és a birtokukat képező Alsószelihez csatolták azt.7 A másik, ugyanezen a napon kelt iratból világossá válik, hogy a per már régóta húzódik (a longo iám tempore). II. Rudolf Forgách Ferenc nyitrai püspököt, Nyitra vármegye főispánját, magyar tanácsost jelölte ki, hogy eljárjon az ügyben. Akadályoztatása esetén, vagy ha valamilyen okból nem vállalná el a feladatot, helyettesként Radovics Péter váci püspököt nevezte meg - valószínűleg azért, mert Forgách nyitrai helynökeként szoros kapcsolatban állt vele.8 6 Illésházynak, illetve az Illésházyaknak a Szentgyörgyi és Bazini grófokhoz fűződő kapcsolatáról, ennek kapcsán zálogügyeiről a rokonsági viszonyokra nézve is igen fontos adatokkal lásd Péter Katalin: Illésházy Istvánról. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica 13. Fase 2. (2008) 129-130. 7 Rudolf császár levele a vágsellyei rektornak és a jezsuitáknak. Prága, 1601. szept. 7. JO I/ 1. 46-47. 8 Rudolf császár levele a znióváraljai jezsuitáknak. Prága, 1601. szept. 7. Lásd JO I/ 1. 48. 9 A Magyar Kamara a znióváraljai jezsuitáknak. Pozsony, 1601. szept. 17. Lásd JO I/ 1. 49-50. 10 Rudolf császár levele Hetesi Pethe Mártonnak és Thurzó Györgynek. Prága, 1603. aug. 21. JO I/ 1. 204-205. 11 MNL OL Magyar Kamara Archívuma (a továbbiakban: MKA) E 21, Benignae Resolutiones, 1603. aug., 118-120. A harmadik, érdeklődésünkre számot tartó iratban, a Magyar Kamara tíz nappal később kelt és a znióváraljai jezsuitáknak címzett rövid levelében arról olvashatunk, hogy Alsószeli és Salgó birtokok cseréje ügyében, ha volnának ellenvetéseik, azokat terjesszék elő írásban.9 A nevezett három település közül kettő, Alsószeli és Pered Pozsony, Salgó Nyitra vármegyében található. Az ügy intézése lassan haladt, még 1603-ból is vannak róla adatok. Rudolf 1603. augusztus 21-én kelt oltalomlevelében felszólítja Pethe Márton kalocsai érseket és helytartót, valamint Thurzó Györgyöt, hogy védjék a jezsuiták érdekeit, és szerezzenek érvényt a Pered ügyében hozott ítéletnek.10 Ugyanakkor a Magyar Kamara anyagából ismerünk egy néhány nappal később, 1603. augusztus 28-én kelt, Mátyás főherceg által kibocsátott levelet, amelyből az derül ki, hogy a baziniek és a szentgyörgyiek szintén hatalmaskodással vádolták meg a rendet.11 Ezek a perek tehát folytak még 1603-ban is, amikor Illésházy Lengyelországba menekült, ahol a jobb idők beköszöntére várt, s amit a Bocskai-felkelés hozott meg a számára. A hazájába visszatérő főúr leginkább a katolikus egyház ellen táplált sérelmeket, amelyekért igyekezett elégtételt venni. A jezsuitákkal szembeni revans különösen jól sikerült: az iratokból kiderül, hogy a bécsi béke egyik tető alá hozója és a rend erős ellenszenvvel viseltettek egymást iránt, s a rend egyenesen Illésházy személyes bosszújának tartotta a bécsi békének azt az artikulusát, amely megfosztotta őket birtokaiktól. Persze 321
