Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kosztyó Gyula: A „magyar világ” utolsó napjai (1944. október)
A „MAGYAR VILÁG ” UTOLSÓ NAPJAI KÁRPÁTALJÁN (1944. OKTÓBER) kiürítési rendeletének megfelelően egy-egy községben bizottságot alakítottak, hogy a szovjet hatalomátvételig az lássa el az alapvető közigazgatási feladatokat. Mivel azonban ezek a bizottságok nagyon heterogén összetételűek voltak, tagjaik gyakran nem tudtak egymással harmonikusan együttműködni.81 81 BFLXXV. 2. b. A Budapesti Népügyészség iratai (a továbbiakban: XXV. 2. b.), 1947-2093., 32. 82 A Hunyadi-állás az Északkeleti-Kárpátok gerincétől keletre létesített védelmi vonal volt. A Kárpátok keleti előhegyein kiegészítő védőállást jelentett. Ezzel akarta a magyar vezérkar megakadályozni, hogy az ellenség gond nélkül felvonulhasson az Árpád-vonalra. Botlik J.: Közigazgatás és nemzetiségi i. m. 219. 83 A Szent László-állás volt a középső védelmi vonal, amely a történelmi országhatáron húzódott. Célja, hogy a Hunyadi-állás és az Árpád-vonal között legyen még egy védelmi vonal, ahol a magyar csapatok egy esetleges visszavonuláskor megvethetik a lábukat. Botlik J.: Közigazgatás és nemzetiségi i. m. 219. 84 Szabó Péter - Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország 1943-1945. Debrecen 2003. 71. 85 Uo. Sikertelen kiugrás 1944. július végén a szovjet támadások a Hunyadi-állásba tolták vissza a magyar csapatokat.82 Az állás a történelmi Magyarország határain húzódott. A 4. Ukrán Front szeptember 9-én indult előrenyomulásával az 1. magyar hadsereg szeptember végére fokozatosan visszavonult a Szent László-állásba.83 Ezt követően védelmi harcai október 15-ig leginkább az Uzsoki- és a Vereckei-hágók, illetve Kőrösmező környékére koncentrálódtak. Az 1. magyar hadsereg három hadtestből állt ekkor: a III.-ból (Lupkowi-hágótól az Uzsoki-hágóig), az V.-ből (Vereckei-hágó környéke) és a Vl.-ból (Toronyai- és Tatár-hágó környéke). A szeptember 14-23. közötti harcokban súlyos veszteségeket szenvedett több seregtest is.84 Szeptember végén csak az ellenség által erősen támadott VI. hadtest vonult vissza az Árpád-vonalba. Ezen a részen súlyos harcok árán sikerült a szovjet hadtestek előrevonulását megállítani Rahó és Máramarossziget irányában. A III. és V. hadtestek 1944. október 14-én, illetve október 15-én kapták meg az engedélyt a német hadvezetéstől, hogy hátramozogjanak az Árpád-vonalba.85 Bár szeptember elejétől a harcok már Erdély területén folytak, a kormányfő és a kormányzó még mindig a nyugati szövetségesek megérkezésében bíztak, s csak szeptember végén szánták el magukat arra, hogy a Szovjetuniótól kérjenek fegyverszünetet. A magyar fegyverszüneti delegáció, melyet Faragho Gábor vezérezredes, a csendőrség és rendőrség felügyelője vezetett, szeptember 28-án indult el Budapestről, és október 8-án kapta meg a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésének előfeltételeit Moszkvában. Miután Horthy Miklós ezeket elfogadta, 802
