Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
A MAGYAR RENDEK ÉS A KORMÁNYZAT KERESKEDELEMÜGYI ELKÉPZELÉSEI bevezető szavaira reflektálva úgy gondolta, hogy jelenleg sem a kereskedelmi szabadság bevezetése, sem a harmincadvámok csökkentése nem lenne elegendő egy újabb adóemeléshez, mivel mindezen intézkedések csak húsz-harminc év múlva éreztetnék igazán gazdasági hatásukat.135 Ekkor Csiba János mosoni követ vetette fel a magasabb adóösszeg melletti érvként, hogy ha Őfelsége orvosolja az ország sérelmeit, akkor „a kereskedelemből minden évben 2-3 millió forintot prosperálhatunk, akkor a legalább eddig meglevőnél többet lehetne teljesíteni”.136 Más forrás szerint az előterjesztését nyíltan még Tolna és Szerém vármegye követei támogatták, de a többség ellene volt.137 Csibával szemben Ráday Gedeon pesti követ azzal utasította el az emelést, hogy a külkereskedelem fejlesztése a külföldi hatalmakkal való megegyezéstől függ, és a beáramló pénz jótékony hatását ekkor is csak hosszú távon fejtené ki, így az emeléshez jelenleg nincs adólap.138 Bacskády Ferenc nyitrai alispán megerősítette, hogy az ország nyomorúsága abból származik, hogy több pénz folyik ki innen, mint ami külföldről a kivitelünk révén ide befolyik.139 A következő nap, az alsótáblára érkező felsőtáblai küldöttség szónoka, Esterházy Károly gróf, egri püspök a királyi akarattal dacoló alsótábla puhítására vetette fel, hogy „vajon nem a kereskedelem által remélhető-e a rendkívül nagy terhek csökkentése és a népen való könnyítés?” A személynök — támaszkodva a felső tábla óhajára - előterjesztette a rendeknek, hogy az adófizetés könnyítési módjainak kivizsgálására - amiként 1751-ben is felmerült - küldjenek ki egy bizottságot.140 Tiszta Pál abaúji követ javaslatára ez végül lekerült a napirendről, akinek az volt a véleménye, hogy a kereskedelem ügyét a diéta előtt nyilvánosan kellene tárgyalni, nem szűk körben egy bizottság által. A szeptember 6-ai vitában is elhangzottak érvek pro és contra, így Sághy Mihály hevesi követ a főrendek álláspontjának támogatására szólított föl, még ha a kereskedelem „bevezetése” révén csak 5-10 év múlva válik majd képessé az ország a terhek viselésére. Többen (Balogh János nógrádi és Szathmáry Király György borsodi követ) a bizottság kiküldésének hiábavalóságát hangsúlyozták Tiszta Pálhoz hasonlóan. Az alsótábla elutasító véleményét a főrendeknek Bajzáth József veszprémi kanonok tolmácsolta, hangsúlyozva, hogy biztos nyugalomra nem ad alapot a manufaktúrák 135 MNL OL N 114 15. kötet. Kovachich Márton György gyűjteménye. Publicum Diarium Diaetae anno D. 1764. Posonii celebratae conscriptum per Andreám Nedeczky. 1764. szept. 4. (oldalszám nélkül). 136 MTA KIK Kt. Jogt. Osztály 2r 44. Diarium diaetae anni 1764 et 1765. 146.fol. 137 ÖStA HHStA Kabinettsarchiv, Nachlass Nenny. No. 97. Demkovics József szerémi követ jelentése Cornelius Nennynek. Pozsony, 1764. szept. 5. 138 MTA KIK Kt. Jogt. Osztály 2r 44. Diarium diaetae anni 1764 et 1765. 146.fol. 139 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSZK Kt.) Föl. Lat. 637. Diarium diaetae Posoniensis. 25. fol. 140 MTA KIK Kt. Jogt. Osztály 2r 44. Diarium diaetae anni 1764 et 1765. 157. fol. 1224
