Századok – 2022

2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején

UMBRAI LAURA

A drágasági értekezleteken fő tanulságként mindig azt vonták le, hogy a fővárosi húspiacot leginkább az élőállat-import lehetőségének megléte, illetve eltiltása befolyásolja. Budapestre ugyan — ha éppen nem álltak fenn állategészségügyi problémák — korlátlanul szállíthattak állatot az ország egész területéről, azonban az Osztrák-Magyar Monarchia egyéb országaiból, például Bosznia-Hercegovinából vagy Horvát—Szlavónországból már nem.40

Maradt tehát az egyre növekvő húshiány és a húsáremelkedés ellensúlyozására a külföldi behozatal, ezek közül is elsősorban szerb, másodsorban pedig román területekről. A jobb húsminőségű magyar szarvasmarha felhajtására egyre kisebb volt a hajlandóság. A Budapestre érkező állatok több mint fele a helyszínen került a boltokba, s ennek az árunak a harmada olcsóbb, gyengébb minőségű, szerb eredetű termék volt. (3. táblázat)

40 Bizottsági és tanácsi előterjesztés a drágaság enyhítése miatt teendő intézkedések ügyében. Fővárosi Közlöny, 1911. november 17. 3325.

3. táblázat Kimutatás a szarvasmarhák budapesti felhajtásáról a helybéli fogyasztás és továbbszállítás tekintetében, 1897—1899

magyar felhajtás db (%)

szerb felhajtás db (%)

összes magyar és szerb felhajtás db (%)

Bp. teljes marhahús fogyasztása (q)

1899 vágó- és gazdasági marha

105 821

67 161

172 982

ebből budapesti fogyasztás

71 508 (67%)

27 023 (40%)

98 531 (57%)

vidéki eladás

23 976 (23%)

14 101 (21%)

38 077 (22%)

külföldre eladás

10 337 (10%)

26 037 (39%)

36 374 (21%)

1897 csak vágómarha

105 299

34 948

140 247

92 977

1898 csak vágómarha

94 040

62 302

156 342

93 481

1899 csak vágómarha

94 903

70 779

165 682

99 660

növekedés 1897- 1899 között-10%

102%

18%

7%

Forrás: Kimutatások. Fővárosi Közlöny, 1900. június 15. 858., 859.

A korabeli nézet szerint Budapest heti húsigényét hozzávetőlegesen 2000, az évit pedig 105 000 szarvasmarhával lehetett a századfordulón kielégíteni. Eszerint tehát jelentős mennyiségű marhahús hiányzott a folyamatosan növekvő számú budapesti fogyasztó élelmezéséből, ami továbbfűtötte a húsáremelkedést. Ráadásul a főváros nem is örülhetett sokáig a szerb marhaimportból származó kiegészítésnek, mert a szerb határt 1906 nyarán lezárták. Ez a tény ugyan nem érte váratlanul a 749