Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
NAGY JÁNOS illetve az udvar által ígért gazdaságfejlesztő tervezetekben. A követutasítások reprezentatív, teljességre törő feltárását nem végezhettem el, de a meglevők áttekintéséből is levonhatóak bizonyos következtetések. 1764-1765-ben számos megye követutasítása kitért ugyanis a kereskedelemügyi sérelmek és a vámügy szabályozására, és manufaktúra-alapítások szükségességére, így a kérdésben megszólaló Balogh Jánost küldő Nógrád,152 a Bezerédy Mihályt deputáló Győr vagy a Ráday Gedeon által képviselt Pest vármegye is foglalkozott ezzel,153 de Komárom és Somogy példája is ide kapcsolódik.154 152 MNL Nógrád Megyei Levéltára. IV.La. 52. köt. (1763-1766). 146-170. p. Instructio. Losonc, 1764. jún. 1. 16-17. pont. 153 Győr vármegyére lásd MNL OL P 1921 Bezerédy (szerdahelyi) család ménfői levéltára. Bezerédy Mihály és felesége iratai. 1. doboz 1. tétel. Győr vármegye országgyűlési követutasítása. Győr, 1764. máj. 28. 6. pont. Pestre: Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században. Szerk. Kiss Anita. Összeáll. Kiss Anita - Kapitány Adrienn - Nagy János. Bp. 2015. 71-72. 154 Komárom vármegye manufaktúra-fejlesztésre vonatkozó óhajára: MNL OL P 1928 Bezerédy család levéltára. Bezerédy (szerdahelyi) család ménfői levéltára. Vegyes iratok gyűjteménye. 1. doboz 1. tétel. Országgyűlési iratok. Komárom vármegye országgyűlési sérelmi listájának kivonata (1764). 8. pont. Somogybán az 1751. évi instrukció szövegében is szerepel a szabad kereskedelem és a vámok leszállításának óhaja. Melhárd Gyula szerint ennek pontjait - sokszor szó szerint - átemelték a következő diéta megyei követelései közé: Melhárd Gyula: Somogy vármegye a rendi országgyűléseken. I. 1661-1812. Veszprém 1906. 29., 32. 155 Endrei W: Magyarországi textilmanufaktúrák i. m. 232-233.; Otruba, G.: Die Wirtschaftspolitik i. m. 45. 156 Az országgyűlésen előforduló gazdasági kérdésekkel külön gúnyirat is foglalkozott. A szerző követeléseit pontokba szedve ismertette: ezek között helyet kapott a manufaktúrák létesítésének óhaja is. Erre: MNL OL P 1400 Jeszenák család levéltára. Kéziratok. 57. kötet Theses oeconomico statistico politicae in modernis Regni Comitiis Publicae discussione expositione... 122-123. fol. Kérdés persze, hogy a nemesi vámmentesség és a szabadabb agrárkivitel biztosításán túl mennyiben kívánt a magyar jómódú birtokos nemesség és főnemesség aktívan bekapcsolódni az udvar által propagált manufaktúra-alapításokba, vagy az adriai-tengeri külkereskedelembe. A szakirodalom által alaposan feldolgozott textiliparról elmondható, hogy gombamód megszaporodtak a manufaktúrák az 1763 és 1770 közötti időszakban, ám a magyar társadalmi-politikai elit - szöges ellentétben az ipari vállalkozásokban jeleskedő cseh arisztokráciával — még mindig sokkal szívesebben fektetett a jövedelmezőbb, kockázatmentesebb és kevésbé tőkeigényes mezőgazdaságba.155 Közösségi szinten is megfogalmazták vágyukat az ipari létesítmények létrehozására, de a kezdeményezést a rendek az udvartól várták.156 A politikai elitből néhányan mégis szerepet játszottak a manufaktúra-ipar fejlesztésében, lássunk ezekre néhány példát! A manufaktúra-alapításokat az országgyűlésen felszólalásaival támogató Jeszenák János távol lévő követ családja révén maga is érdekelt volt a kérdésben: a família a szakirodalom szerint a Pozsony megyei Szenicén 1227
