Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon
BERECZ ÁGOSTON ötévesen, a századfordulón kezdődött, amikor nagyapjának fölolvasta a Tribuna Poporului és a Gazeta Transilvaniei című lapok cikkeit.26 26 Coriolan Baran: Reprivire asupra vietii. Memorii. Arad 2009. 44. 27 Lizica Mihut: Transilvania si teatrul arädean pâna la Marea Unire. Bucuresti 2005. 28 Iosif Kovács: Desfiintarea relatiilor feudale in Transilvania. Cluj 1973.101-151. A szempont alkalmazására Himka, J.-P: Galician Villagers i. m. 36-56. 29 Kovács, L: Desfiintarea i. m. 116-118.; Savu Popa: Oena Sibiului. Un popas pe drumul sárii. Cronicá istoricá. Sibiu 2008. 203.; Gottlieb Brandsch lelkész Gedenkbuchja. In: Stefan Weingärtner: Heimatbuch Sächsisch-Eibesdorf. Kaufering 1998. 149. 30 Annemie Schenk — Ingeborg Weber-Kellermann: Interethnik und sozialer Wandel in einem mehrsprachigen Dorf des rumänischen Banats. Marburg 1973. 32-33.; Lucian Mic: Relatiile Bisericii Ortodoxé Románé cu Biserica Ortodoxa Sárba in a doua jumätate a secolului al XlX-lea. Cluj-Napoca-Caransebes 2013.; Tiberiu Märgineantu: Triumful romänilor ortodoxi din comunele Berecuta si Mänästire. Acte si documente privitoare la despärtirea Romänilor de cätre Särbi, din aceste comune. Caransebes 1937.’ 31 Cälin Goina: How the state shaped the nation. An essay on the making of the Romanian nation. Regio 5. (2005) 166-167. Az üzenet egyes elemeivel való találkozás nem jelentett egyúttal teljes értékű befogadást, még kevésbé állandó elköteleződést. A nemzetiesedés kontextusai többnyire valamilyen konfliktus körül forogtak, és bizonyára hatékonyabbak voltak azok a helyzetek, amelyekben cselekvőként maga a parasztság is részt vett. Ilyen lehetett az anyagi és szimbolikus javakért zajló versengés külső csoportokkal, a korteskedés és választási harc (bár Erdélyben a román nemzetiségiek 1903-ig bojkottálták a választásokat) és az 1848-1849-es helyi események nemzeti keretben való elbeszélése. Az egykori jobbágyközösségek birtokos paraszti öntudatának fejlődésére jellemző, hogy az amatőr szavalok kedvenc repertoárdarabjává George Cosbuc Földet adj! {Női vrempâmant , szó szerint ‘Földet akarunk’) című verse vált, amelyben a refrénként ismételt cím saját vágyaiknak adott kifejezést.27 A földéhséghez kapcsolódik két további, a nemzeti mezőben is értelmezhető konfliktus: egyrészt a parasztok és a földesurak között az erdő- és legelőhasználatért zajló úrbéri perek, amelyek szinte mindenütt napirenden voltak és az 1860-as évek végéig csak töredékük zárult le,28 másrészt a tagosítás és arányosítás körüli, vegyes lakosságú településeken könnyen etnicizálódó küzdelmek.29 És még egy határképző konfliktus: a Bánát többnyelvű településein az ortodox parókiáknak az 1860-as években kezdődő kettéválasztása románok és szerbek között gyakran évtizedes pereskedéssel járt az egyházi vagyon megszerzéséért, és korábban nem érzékelhető határokat húzott a keleti rítusú közösségeken belül.30 Cálin Goina a román nemzetté alakulást állami projektként értelmező esszéjében azzal a csavarral vezeti vissza állami tevékenységre a Kárpátok karéjában élő románok nemzetiesedését, hogy a román nemzeti mozgalom erejét a magyar állami nacionalizmusra adott reakcióként magyarázza.31 Bár pont az elitet illetően 553
