Századok – 2021
2021 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kökényesi Zsolt: Az érvényesülés útján. Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői a 18. században
KL ÉRVÉNYESÜLÉS ÚTJÁN Udvari Kamara 1709-től vált fontos intézménnyé, ekkortól kezdve a 18. század folyamán folyamatosan jelen voltak magyar nemesek a hivatal állományában. A szatmári békét követően VI. Károly szentesítette az 1715. évi országgyűlés 18. törvénycikkét, amely a Magyar Kamara függetlenségéről szólt, valamint „kegyelmesen megígérte gondoskodását az iránt, hogy a magyar kamara, valamint az udvari magyar kanczellária utasítását is neki magyar tanácsosai alkalmazásával terjeszszék elő”.12 Az új uralkodó regnálása alatt (a továbbra is hivatalban lévő Meskón kívül) négy magyar nyert felvételt az Udvari Kamarához: 1716- ban Király Ádám mint kancellista és tolmács, 1718-ban (Meskó halálát követően) Száraz György mint titkár és a magyar ügyek referense, 1719-ben Antolsich (Antolchich de Schapovecz) János mint tanácsos, végül 1724-ban (Száraz távozását követően) Gyöngyösy Gábor mint tanácsos és referens.13 1631 között volt az Udvari Kamara fogalmazója és magyar fordítója, bécsi megbízatása előtt és után pedig a Magyar Kamaránál tevékenykedett előbb fogalmazóként, később pénztárnokként és címzetes tanácsosként. FallenbüchlZoltán: Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Bp. 2002. 65.; ÖStAFHKAAHK Hoffinanz Protokolle (a továbbiakban: HF Prot.) 1627. Reg. (Bd. 724. föl. 269r.). 12 Corpus juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1000-1895. 1657-1740. évi törvényczikkek. I-XXI. Szerk. Márkus Dezső. Ford. Tóth Lőrinc. Bp. 1900. VI. 451. 13 Kinevezési adataikat lásd a függelékben. 14 „Da nun Euer Königl. Mayt. allergnädigste Intention ist, daß der Hungarischen Nation mehr als ein Rath bey dero Hof-Cammer sich befinden solle [...].” ÖStA FHKA AHK HFÖ 1741. okt. 20. (Kt. 2677.) 15 A tisztségviselőket lásd a függelékben. Mária Terézia uralkodása idején a Magyar Királyság és a magyar rendek pozíciója megerősödött a Habsburg Monarchiában, ami a natio Hungarica tagjainak Udvari Kamarán belüli jelenlétére is pozitív hatást gyakorolt. Az osztrák örökösödési háború kezdetén, az 1741. évi pozsonyi diétát követően Fekete György (1711 — 1788) tanácsosi kinevezését többek között a következőkkel indokolták: „Miként O Királyi Felségének legkegyelmesebb szándéka, hogy a magyar nemzetnek több mint egy tanácsosa legyen az Udvari Kamaránál [.. J.”14 Ez az uralkodói szándék pedig nem csak a kezdeti háborús években valósult meg, regnálása során Mária Terézia 28 magyar tisztségviselő felvételét hagyta jóvá az Udvari Kamaránál.15 A tisztségviselők névsorából jól látszik, hogy a magyar ügyek tanácsosai és referensei az 1709-ben megfogalmazott elvnek megfelelően, az Udvari Kamara 1782. évi nagyszabású átszervezéséig (ekkor egyesítették a Cseh-Osztrák Udvari Kancelláriával és a Miniszteriális Bankdeputációval) folyamatosan a natio Hungarica tagjai közül kerültek ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kormányszervben magyar ügyekkel kizárólag magyar tisztségviselők foglalkoztak volna. Az Udvari Kamara - hasonlóan más bécsi hivatalhoz - a 16. században burgund mintára megszervezett kormányszerv volt, amely kollegiális módon, a tanácsosok ülésein 398
