Századok – 2021
2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben
A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK ÉLETVILÁGA A FOGLALKOZÁSOK TÜKRÉBEN 1892-BEN centrumot. Az utóbbiak közül Szeged (63 féle kereskedéssel) a 2., Pozsony (62 üzletág) a 4., Debrecen (58 üzletág) az 5., Kolozsvár pedig 49 különböző kereskedéssel a 10. helyet foglalja el e sorrend szerint. E megközelítés esetén is megfigyelhető, hogy a városhierarchia legfelső három szintjéhez tartozó települések többé-kevésbé megőrizték pozícióikat, bár itt is akadt két város, amely jelentősebb mértékben lecsúszott: Székesfehérvár (37 különböző kereskedéssel) a 14.-ről a 28., Besztercebánya (30 féle üzletág) a 16.-ról a 48. helyre. A városhierarchia alsóbb szintjeire sorolt települések közül jó néhány ezúttal is jelentősen előrébb rukkolt. Például a teljes értékű középvárosok sorából 41 különféle kereskedéssel Békéscsaba a 91. helyről a 20.-ra, Baja 39 féle kereskedéssel a 74.-ről a 22.-re, s Vác és Hódmezővásárhely egyaránt 38 különböző üzletággal a 61.-ről a 23.-ra, illetve a 102.-ről a 26. helyre lépett fel. A hierarchia legalsó szintjén a 154. helyre rangsorolt Galgóc volt a kereskedésekkel legjobban ellátott kisváros: 26 féle üzlet várta ott a vásárlókat. Ezzel e szempont szerint a 67. helyen állt, s e mutató alapján három hierarchiaszinttel feljebb, még a részleges megyeszékhely szintű városok között is az élmezőnybe került. Indokolt azonban együtt kezelni a különböző iparok és kereskedések nyújtotta kínálatot, s megnézni, miként viszonyul egymáshoz a Beluszky Pál módszerével megkonstruált városhierarchia, illetve a különböző ipari és kereskedelmi foglalkozások együttes helyi jelenléte alapján készített rangsor. A viszonyítás alapskáláját a leltározós metódus révén kialakított, funkcionális városállomány szerinti hierarchia rangsora jelenti. Bár sok helyen mutatkozik különbség a két rangsor között, alapvetően érvényes az az összefüggés, miszerint a magasabb szinteken többféle foglalkozás művelői találhatók, még ha jelentősen módosulnak is a települések pozíciói. Különösen a városhierarchia felső fokain figyelhető meg az, hogy a minősítéstől (teljes értékű, illetve a részleges) függetlenül a jelenlévő szakmák száma szerint csaknem ugyanazon városok alkotják az ikerszinteket, mint a kiindulópontot jelentő rangsor esetében. A legkisebb mértékű mozgás a hierarchia legfelső két szintjén észlelhető: 223 különböző iparággal a regionális centrumok körében az addig 3. helyen álló Pozsony kerül az élre, amelyet az új rangsorban Arad (208), Szeged (197) és Temesvár (187) követ. Tehát olyan modern jellegű városokról van szó, amelyek vasútállomásuk révén már korán gyűjtőpontnak számítottak, s ahol már a 19. század első felében kialakult egy céhes kötöttségektől mentes, számottevő polgári 336
