Századok – 2021

2021 / 2. szám - VIDÉKI TÁRSADALOM ÉS PERCEPCIÓI A 18-20. SZÁZADBAN - Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben

SZULOVSZKY JÁNOS mind a nyolc településén megtalálható volt a norinbergi áru15 kereskedő, a könyv­­kereskedő, a reszelő vágó, a kőfaragó és kőmetsző, a temetkezési vállalat, valamint mindenhol volt kávéház és sörfőzde annak lerakata is. A nyolcból hét város­ban otthonra talált a gombkötő- és paszományos, a hangszerkészítő-orgonaépítő, a rézöntő, a kövező, a kályhás, a koszorús, a pálinkamérő, a porcelánkereskedő, a szállító, és működött gépgyár is. Hat-hat város életvilágához hozzátartozott ezeken túlmenően az üveges, a mázoló, az aranyozó, a vésnök, a cserépfedő, a fegy­ver- és puskamüves, a varrógépkereskedő, a rongykereskedő és a marhakereskedő­­marhahizlaló, valamint a gőzfürésztelep is. A különböző iparok átlagos száma 108,5 volt, a legkevesebb (83) Besztercebányán (30), a legtöbb (132) Brassóban volt. Az előforduló különböző kereskedések átlaga 43,9 volt, a minimum itt is Besztercebányához kötődött, míg e szint legsokrétűbb kereskedelmi profiljával (54) Miskolc dicsekedhetett. Részleges regionális centrumok E szintet öt város - Arad, Kassa, Nagyvárad, Pécs és Temesvár - alkotja. A vá­roshierarchia előző szintjéhez képest jelenlétének arányában visszaesett a cserép­fedő, a sörfőzde és a rongy kereskedő háromötödre, a gőzfürésztelep pedig kétötödre. Mind az öt településen megtalálható volt viszont az ágy nemügy ártó, az esernyő- és napernyőkészítő, a kőnyomda, a látszerész, a légszeszgyár, a címfestő, a szobrász, a fehér­­nemü-varrási vállalat, a szesz- és a tollkereskedő. Az ötből négy városban kínálta portékáját vagy szolgáltatását a cementáru gyártó, a béltisztító, az üveges, ipari szeszfőzde, likőr- és rumgyár, zongoragyár és raktár, a bútor kereskedő, a cipő- és csizmaraktár, az üvegkereskedő, a vaskereskedő, valamint az élelmezési-, továbbá a közelebbi meghatározás nélküli vállalkozó. A különböző iparok jelenlétének az átlaga: 126,4; a kereskedéseknél: 53,8. Az ellátottság terén a szint két szélső értéke Pécshez, illetve Aradhoz fűződött. Az előbbi város értékei: 115 és 42, az utóbbié: 142 és 66 volt. 25 Olyan drogériáknak szállított kiegészítő aprócikkek, amelyek a kozmetikai készítmények használa­tához (pl. a fogkrémhez a fogkefe, szappanhoz a szappantartó) szükségesek. Az anyagukat, rendelteté­süket, alkalmazási módjukat tekintve meglehetősen különbözőek voltak, gyakorlatilag azért alkotnak külön árufőcsoportot, mivel semmilyen meglévő árufőcsoportba sem lehet őket megnyugtatóan be­sorolni. Megnevezése Nürnberg latin nevéből származik, ahonnan a 19. század második felétől nagy mennyiségben szállítottak Magyarországra ilyen portékákat. 329

Next

/
Oldalképek
Tartalom