Századok – 2020
2020 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - B. Szabó János – Fodor Pál (szerk.): Új korszak határán. Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában (Nagy-L. István)
452 TÖRTÉNETI IRODALOM Zsigmond az egész magyarság történetében gondolkodott. Kérdései semmivel sem kevésbé időszerűek ma, mint húsz évvel ezelőtt. Még mindig vannak tabuk a magyar történetírásban. Szépen megírt esettanulmányok sorakoznak itt. Az 1940-ben megjelent, majd hatodfél évtizeddel később újra közölt Ember és táj a középkori Biharban . A Szerző nemcsak az összes forrást ismeri, de láttatni is képes a forrásokból kibomló víziót. Talán a nagy klasszikusnál, Ernest Renannál olvastam hasonlót, amikor Szent Pál nyomában bejárta s leírta a kisázsiai vidékeket. Az erdélyi püspökség középkori birtokairól először a Szabó István-emlékkönyvben kapott nyilvánosságot 1998-ban; Szabó István is a sűrűn hivatkozott, különösen becsült szerzői közé tartozik a kötetnek. A gyalui vártartomány története a birtok urbáriumai kiadásának bevezetéséül készült s jelent meg 1944-ben, de a harmadik fejezetét átfogalmazta s újra kiadta a Berlász Jenő-emlékkönyvben – a szerkesztők összerakták a kettőt, megfelelve az ultima manus elvének. Berlász szerepeltetése szimbolikus, ő is annak az iskolának a tagja, amelyhez tartozónak Jakó Zsigmond is vallotta magát. A Belső-Szolnok és Doboka megyék birtokos társadalma az újkorban is a hőskorban íródott (1944). Ezt a részt három genealógiai tanulmány zárja, az egyiket – A ho dosi Jakók a középkorban – alighanem szignatúrának is tekinthetjük a kötet vége felé. A könyvnek külön értéke az a monumentális zárórész, amely Jakó Zigmond szakirodalmi munkásságának könyvészetét tartalmazza. Öt szakasza van. Az első az önálló könyvek, tanulmányok, közlemények jegyzéke, 187 tétellel, 1940-től 2014-ig. Az utolsó tétel az Erdélyi Okmánytár IV. kötete. Lényeges, hogy az egyes műveknél megjelennek az arról írott recenziók is. A második rész a tudományban másodlagos műfajokat listázza (99 tételt) (Tudományos jelentések, beszámolók, ismertetések, előadások, cikkek, fordítások, nekrológok, interjúk). A harmadik rész a szerkesztett munkákat, valamint a gyűjteményes kötetekhez írott elő- és utószavakat sorolja fel; ez a legrövidebb, de persze olyan művek szerepelnek benne, mint az 1957-ben megjelent Kelemen Lajos Emlékkönyv vagy az erdélyi rendszerváltozás után újra induló forrásközlés-sorozatok több kötete. A negyedik rész az egyetemi jegyzetek és az oktatási segédletek bibliográfiai adatait gyűjti együvé (hat tétel). Az ötödik a Jakó Zsigmondról szóló irodalmat ismerteti. Ennek 125 itemje jól mutatja, hogy Jakó Zsigmond mennyire fontos személyisége volt a magyar történetírásnak, az erdélyi tudományos életnek és kultúrának. Ez az összesen mintegy 50 oldalnyi bibliográfia fontos kiegészítése a tanulmánygyűjteménynek. Csoportosítása tematikus (a szerző intencióit követi), ami megkönnyíti annak a munkáját, aki saját tudományos problémái megoldásához keres fogódzót Jakó Zsigmond írásai között, de háttérbe szorítja, szinte eltünteti magát a személyiséget, amely párhuzamosan oly sok mindennel foglalkozott. A kötet terjedelmes hely- és személynévmutatója önmagában tanúskodik arról, hogy a tanulmányok szerzője az erdélyi régiség legalaposabb ismerői, legnagyobb kutatói közé tartozott. Mikó Árpád ÚJ KORSZAK HATÁRÁN Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában Szerk. B. Szabó János – Fodor Pál MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp. 2019. A mohácsi csata közelgő 500. évfordulója újabb és újabb vizsgálatokra ösztönzi a kutatókat. Az itt ismertetett tanulmánykötet a késő középkori hadviselés átalakulásának kezdeti lépéseit, a legjelentősebb európai államok hadügyét, hadseregeit és hadművészetét mutatja be a századok 154. (2020) 2. szám
