Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
A MAGYAR BIRODALOM KONCEPCIóI A HOSSZÚ 19. SZÁZADBAN 1188 és a birodalmi hatalomgyakorlás módozatairól.5 A kutatók jelenleg egyetértenek abban, hogy az olyan perifériák, mint Galícia és Bukovina6 és a kvázi- gyarmat Bosznia-Hercegovina7 felett Bécs birodalmi jellegű hatalmat gyakorolt, sőt a Habsburg Monarchia kvázi-koloniális hatalomként lépett fel Afrikában és a Közel-Keleten is. 8 Ez a tanulmány némileg más célt tűz ki maga elé. A Habsburg Monarchia birodalmi jellegének vizsgálata helyett arra a kérdésre igyekszik választ találni, hogy hány birodalom létezett a 19–20. századi Habsburg Monarchián belül. Ennek érdekében a tanulmány a magyar birodalom fogalomtörténetének felvázolására tesz kísérletet. A tanulmány csak részben szól a magyar birodalmi gondolatról, azaz a magyar imperialista külpolitikáról, és nem is célja Romsics Ignác alapos és kritikus tanulmányának meghaladása, hanem a „magyar birodalom” kifejezés többi lehetséges jelentését elemzi.9 Mindezzel reflektálni kíván Laurence Cole 2018-ban megjelent tanulmányának megállapítására: „több kutatásra van szükség, hogy megtudjuk, hogyan rezonált a »birodalom« a transzlajtán politikai diskurzusban, beleértve ebbe, hogyan gondolkozott a magyar elit egy önálló magyar, azaz nem osztrák-magyar birodalomról”. 10 Egy idegen fogalom A korai 19. századig a birodalom szó idegenül hangzott a magyar fülnek. A birodalom ugyanis általában közjogi alapon került definiálásra, azaz olyan államalakulatként, amely felett egy császár (vagy az ezzel egyenértékű szultán vagy cár) uralkodott; a birodalom tehát a császárság szinonimája volt. A birodalmiság elsőszámú feltételeként még 1893-ban is a „császárnak nevezett egyeduralkodót” 5 John Deak: Forging a Multinational State: State Making in Imperial Austria from the Enlightenment to the First World War. (Stanford Studies on Central and Eastern Europe) Stanford 2015.; Jana Os terkamp: Cooperative Empires. Provincial Initiatives in Imperial Austria. Austrian History Yearbook 47. (2016) 128–46. 6 Klemens Kaps: Creating Differences for Integration. Enlightened Reforms and Civilizing Missions in the Eastern European Possessions of the Habsburg Monarchy (1750–1815). In: Enlightened Colonialism. Civilization Narratives and Imperial Politics in the Age of Reason. Ed. Damien Tricoire. (Cambridge Imperial and Post-Colonial Studies Series) Cham 2017. 133–55. 7 Clemens Ruthner: Habsburgs “Dark continent”. Postkoloniale Lektüren zur österreichischen Litera tur und Kultur im langen 19. Jahrhundert. (Kultur – Herrschaft – Differenz 23.) Tübingen 2018.; Clemens Ruthner – Tamara Scheer: Bosnien-Herzegowina und Österreich-Ungarn, 1878–1918. Annä herungen an eine Kolonie (Kultur – Herrschaft – Differenz 24.) Tübingen 2018. 8 Walter Sauer: Habsburg Colonial. Austria-Hungary’s Role in European Overseas Expansion Reconsi dered. Austrian Studies 20. (2012) 5–23. 9 Romsics Ignác: A magyar birodalmi gondolat. In: Uő: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a magyar történelemről. (Osiris Könyvtár) Bp. 2004. 121–158. 10 Laurence Cole: Visions and Revisions of Empire. Reflections on a New History of the Habsburg Monarchy. Austrian History Yearbook 49. (2018) 261–280., itt: 271.
