Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
ÁLLAM ÉS VÁROSOK – A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK 794 emberének.92 Korponán, Körmöcbányán már 1674-ben új katolikus jegyzőt si került találnia a kirendelt biztosoknak.93 Ezzel szemben a már említett Lőcse és Besztercebánya mellett például Sopronban, Modorban és Selmecbányán szintén csak egy–másfél évtizeddel később, a század végén került sor az evangélikus jegyző leváltására.94 A váltások ellenére a 17. század végén kijelölt jegyzők helyére szakképzett, katolikus utódot találni a 18. század elején sem volt könnyű, hiszen a jogi és közigazgatási ismeretek mellett az ország esetleg magyarok lakta vidékéről érkezett katolikus városi jegyző néha épp nyelvismeretének hiánya miatt nem vált be, mint Modorban, ahol maga a kirendelt biztos javasolta a nehezen megtalált jegyző leváltását németül jól tudó katolikusra.95 Selmecbányán külö nösen nagy nehézséget okozott az, hogy a meghalt jegyző helyett csak nagyon nehezen és késedelmesen neveztek ki utódot. Az ok az volt, hogy a vélhetően a konvertálástól óvakodó evangélikus városi lakosság között csak nagyon fiatal katolikusokat találtak, akik alkalmatlanok vagy túlságosan egyszerű sorból valók voltak.96 1701-ben pedig Kassán nem találtak megfelelő embert a jegyzői tisztre, így Szentiványi László kamarai biztosnak kellett elrendelnie, hogy az új aljegyző, Erős Tamás (korábban a szepesi kamarai adminisztráción írnokként dolgozott) 97 lássa el eddigi szolgálatai mellett a jegyzői feladatokat is, de a jegyző fizetésével. 98 Végül Eszenyi János kamarai írnokot vették fel jegyzőnek. 99 A városok állami ellenőrzésének aspektusaira mutat rá egy másik tiszt betöltése, a kamarásé. Annak ellenére, hogy a kamarást választották, feladatai elvégzéséhez speciális szakképzettség és tudás volt szükséges. Így a kamarási tisztet mindenképpen a szakhivatalok közé kell sorolnunk. Miután az állami beavatkozás egyik (és később jórészt egyetlen) célja a városi gazdálkodás megreformálása volt, érthető, ha az uralkodó parancsleveleiben a jegyző és a fontosabb tisztviselők mellett a kamarás esetében ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a tisztet is katolikus töltse be.100 A kamarások esetében a királyi biztosok még nehezebb helyzetben voltak, mint a jegyzőknél. 92 MNL OL E 23 1676. jan. 15. 93 MNL OL E 41 1674 Nr. 3. Korpona, 1674. jan. 2. és 1674 Nr. 97. Besztercebánya, 1674. márc. 22. 94 Paur Iván: Csányi János magyar krónikája i. m. 46.; MNL OL E 41 1680 Nr. 121. Bécsújhely, 1680. ápr. 28., E 34 pag. 14–25. Modor, 1691. jan. 5., pag. 1–13. Besztercebánya, 1692. febr. 24. 95 MNL OL E 210 Civitatensia 24. t. 10. sz. 1691. 96 MNL OL Magyar Kancelláriai Levéltár, Magyar Királyi Kancellária Regisztratúrája A 20 Litterae Camerae Hungaricae (a továbbiakban: A 20) 1701. Nr. 26. Pozsony, 1701. dec. 5. 97 Fallenbüchl Zoltán: Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Bp. 2002. 89. 98 AMK Schw. Nr. 11618. Kassa, 1701. ápr. 12. és Schw. Nr. 11801. 1702. jan. 21. 99 AMK Schw. Nr. 11940. 1702. jan. 21. 100 MML X/36/1. Bécs, 1674. dec. 15., Archív hlavného mesta SR Bratislavy, Magistrát mestra Bratislavy (a továbbiakban: MMBr) Spisy Fasc. 286. Nr. 41. Bécs, 1675. dec. 18.; MMBr Mestsky knihy, Nr. 56. pag. 69. 1675. júl. 17.; MMBr Spisy Fasc. 322. Nr. 36. Linz, 1676. dec. 21.; MNL OL E 210 20. t. 2. sz. Bécs, 1677. dec. 22.; MMBr Spisy Fasc. 361. Nr. 21. Bécs, 1677. dec. 22.
