Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
ÁLLAM ÉS VÁROSOK – A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK 792 alkalommal is visszautasították Bocskay Mihály választási biztos követeléseit, és arra hivatkoztak, hogy a jegyző nem választott tisztviselő, így a tisztújításon nem kerülhet szóba tisztének megváltoztatása.80 A közeli Lőcsén pedig még 1676-ban is, amikor a lőcsei tanács nagy része már idegenekből állt, a városba érkező biztosok a jegyző kiválasztásánál jelentős oppozíciót tapasztaltak. A biztosok a többi tanácsoshoz hasonlóan a vármegye jegyzőjét igyekeztek a városi jegyző tisztére megválasztatni, de a polgárság ellenállása, amely részben az ősi szász joghoz kötődött, megtörhetetlennek bizonyult. Mivel kevés alkalmas katolikus városi polgár állt rendelkezésre, így csak úgy tudtak megfelelő embert kiválasztani erre a tisztre, hogy a plébánostól megtudták, ki az, aki esetleg konvertálni fog, és inkább úgy döntöttek, hogy ezeket jelölik, mivel őket biztosabban megválasztják, mint az alkalmatlan katolikusokat. 81 Besztercebányán a jegyző kiválasztása olyan nagy gondot okozott, hogy éveken át nem tudták betölteni az állást. 1674-ben Borsiczky István besztercebányai harmincados ugyan elégedetten jelentette, hogy az evangélikus jegyzőt leváltotta, és helyére a katolikus Karasz Illés került.82 A következő évben azonban a tanács még a külső tanács sürgetésére is elkeseredetten igyekezett betölteni valakivel ezt a posztot, aki a biztosoknak is megfelelne. Az üresedést kihasználva a központi kormányzat részéről azonnal érkezett jelölt Friedrich Weber, az irodalmi tevékenységéről is ismert eperjesi bíró fia személyéjében,83 akit maga Kollonics Lipót ajánlott a tanács figyelmébe. A fiatal Weber korábban Pesthy András országbírói ítélőmester mellett, valamint a királyi tábla jegyzőjeként is dolgozott, így kellő jogi ismerettel rendelkezhetett, egyben megbízható frissen konvertált katolikus német városi polgárfi is volt.84 Weber azonban csak rövid időre töltötte be ezt a posztot, mivel munkába állását követő egy év múlva már az eperjesi jegyzői tisztség várományosa. A konvertált eperjesi bíró, aki 1676 januárjában igen szoros választást követően, mindössze egyetlen szavazattöbbséggel nyerte el a bírói posztot, el tudta érni, hogy fia – minden összeférhetetlenség mellett is – elfoglalhassa hivatalát.85 Kérdés, hogy ebben mekkora szerepet játszhatott a tisztújítást irányító Franz Bernard de Wallsegg, aki az eperjesi tisztújítást vezette le, de hamarosan kiderült róla, hogy nem vonakodott különféle ajándékokat elfogadni, ha az ő döntésén múlott egy-egy városi tisztség 80 MNL OL Kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archivuma E 254 Repraesentationes, informationes et instantiae 1674. jan. Nr. 65. Késmárk, 1674. jan. 9. 81 MNL OL E 23 1676. jan. 25. 82 MNL OL Kincstári levéltárak, Magyar Kamarai Levéltár, Magyar Kamara Regisztratúrája E 41 Litterae ad cameram exaratae (a továbbiakban: E 41) 1674. Nr. 97. 83 Bubryák O.: Egy polgári mecénás i. m. 84 MMBB Protokolly 125. pag. 24. 1675. jan. 23., uo. pag. 26. 1675. jan. 29., Spisy Fasc. 271. Nr. 133. Bécs, 1675. jan. 26., Fasc. 116. Nr. 22. Nagyszombat, 1675. febr. 21. 85 MNL OL E 23 1676. jan. 15.; MMBB Spisy Fasc. 116. Nr. 25. Eperjes, 1676. febr. 26.
