Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
ÁLLAM ÉS VÁROSOK – A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK 778 háború hatásai tovább rontották a városok fizetőképességét, hiszen az erdélyi fejedelmek támadásai miatt hadikiadásaik jóval magasabbak lettek. A magyarországi kereskedők a háború okozta nehéz értékesítési körülmények miatt a magyar kivitel hagyományos piacain, a német és a kislengyelországi városokban (Krakkó) már nem tudták értékesíteni a magyar mezőgazdasági termékeket.24 A polgárság adófizetési képessége így rohamosan csökkent. Nagyszombat esetében a 17. század során a soha be nem hajtható adók aránya a 25%-ról a század végére 60% fölé nőtt, Kassán pedig a polgárok adó hátralékainak összege ugyanebben az időszakban 7000 forintról majdnem 18 000 forintra emelkedett.25 A 17. század húszas éveitől a korábban viszonylag fizetőképes városi kasszák így kezdtek kiürülni, a század közepétől pedig egyre gyakrabban kényszerültek arra, hogy földbirtokaikat elzálogosítsák. Ez hosszú távon tovább növelte pénzügyi gondjaikat, hiszen így onnan éveken át nem remélhettek jövedelmet. Adósságaik emiatt a 17. század végére gyorsan növekedtek. A 17. század utolsó harmadát és a 18. század első évtizedét a Magyar Királyság történetében az oszmánok elleni visszafoglaló háborúk és a sorozatos felkelések határozták meg, amikor a városok egyszerre voltak kitéve a császáriak és a felkelők sanyargatásának, illetve a városok elfoglalásakor követelt, több tízezer forintos hadisarc kifizetésének. Az olyan (mintegy 2000 fős lakosú) kisvárosok, mint Bártfa egyenként közel 10 000 forint értékben voltak kötelesek a hadsereg ellátását biztosítani.26 Nagyszombat 1662-ben mintegy 7000 forin tos adóssága 1702-re 27 000 forintra emelkedett, Kassa adósságai pedig 70 év alatt többszörösére nőttek: az 1672-ben regisztrált mintegy 18 000 forint adósság összege 1752-re közel 51 000 forintra emelkedett.27 Sopron városa kiemelkedően magas adóssággal rendelkezett, mivel a 17. század végére felhalmozott 200 000 forint adósság a város bevételeinek tízszerese volt.28 Pozsony számadáskönyveit megvizsgálva MNL OL Kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archivuma, E 210 Miscellanea (a továbbiakban: E 10) Civitatensia 36. t. Nr. 1–2. Pozsony, 1672. jún. 28. 24 Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban, 1600–1650. (Értekezések a történettudomá nyok köréből új sorozat 80.) Bp. 1976.; Gecsényi Lajos: Bécsi kereskedők memoranduma a kelet-nyu gati kereskedelemről (1615). In: Miscellanea fontium historiae Europaeae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Szerk. Kalmár János. Bp. 1997. 79–88.; Gecsényi Lajos: Folyto nosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Bp. 2002. 175–197. A krakkói piacon történő változásokra lásd Vinkler Bálint: Krakkói bor kivitelünk a 16. század végén, 1589–1600. Agrártörténeti Szemle 55. (2014) 1–40. 25 H. Németh I.: Városok a csőd szélén i. m. 173–175. 26 Uő: Várospolitika i. m. I. 262., 265–269., 277–278. 27 Nagyszombatra lásd H. Németh, I.: Die finanziellen Auswirkungen i. m.; Kassára lásd MNL OL E 210 Civitatensia 15. t. 9. sz. Pozsony, 1672. jún. 28.; ÖStA FHKA Neue Hofkammer, Ungarisches Camerale, Kommissionen und Sonderbestände, Civitatensia r. N. 3 1756. jan. 5. 28 Anton Špiesz: Slobodné kráľovské mestá na Slovensku v rokoch 1680–1780 Východoslovenské vy davateľstvo. Košice 1983.; H. Németh, I.: Die finanziellen Auswirkungen i. m., illetve MNL OL E 210 Civitatensia 15. t. 9. sz.; MNL OL Kincstári levéltárak, Magyar Kamara Regisztratúrája E 34
