Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Demeter Gábor: A modernizációtól a kolonizációs törekvésekig. Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig)
A MODERNIZÁCIÓTÓL A KOLONIZÁCIÓS TÖREKVÉSEKIG 296 Kállay politikai és humanitárius alapon egyaránt megindokolja a beavatkozás szükségességét. Egy nagyhatalom nem létezhet hatalmi politika nélkül67 – ér vel –, a dualizmus rendszere és benne Magyarország (társadalmi) berendezkedése pedig csak akkor védhető, ha a Monarchia nagyhatalom marad,68 ellenkező eset ben a Szemere által a Török Birodalom példáján vízionált etnikai dezintegráció 69 áldozata lesz a germán–szláv tengerben.70 Az expanziós gondolat mögött tehát komoly nemzetpolitikai elképzelések húzódtak, s a kettő elválaszthatatlan volt egymástól, mint erre a későbbi politikai viták is rávilágítottak. Az a gondolat, hogy a jogi helyzet tisztázatlansága miatt Boszniát birodalmi tartományként kell kezelni egyfelől elfogadható volt a magyar félnek, hiszen nem növelte a szlávok számát a magyar korona alatt, másfelől az utókor szemében „bizonyíték” is Kállay „birodalmi” imperializmusa mellett. Kállay a „barbárságból a civilizációba való átmenet”71 s a nagyobb társadalmi megrázkódtatások elkerülése érdekében prag matikus (a tradíciókat figyelembe vevő, nem pedig doktriner nyugati törvények azonnali implementációját) törvénykezést javasolt. 72 Szemben a balkáni gyakor lattal, a muszlimokat nem kívánta másodlagos állampolgárrá degradálni, fontos szerepet szánva nekik a szerb és horvát aspirációkkal szemben. A Kállay szócsöveként funkcionáló Asbóth73 hasonlóképpen humanisztikus gyarmatosításnak nevezte 1887-ben megjelent könyvében az okkupációt, az imperializmus vádjára reagálva. (Asbóth szerint a bosnyák nemzet összeomlana, ha magára maradna.) Mivel a területgyarapodásnak gazdasági vonatkozásai is vannak (költség és haszon), a beavatkozás gazdasági legitimációjára szintén szükség volt. 74 Az okku pációt igenlő álláspont szerint a Monarchia Bosznia és Dalmácia együttes birtoklásával úr lehet az Adrián.75 Ez önmagában még nem „klasszikus értelmű keleti nyitás”, hanem Türr korábbi „magyar” koncepciójának (a „Heartland” kereskedelmi életbe való bekapcsolása) és általánosabb érvényű, a ciszlajtán területek számára is előnyöket kínáló megfogalmazása. Ennél azonban sokkal szélesebb 67 Dán K.: Kállay Béni i. m . 247. 68 Wertheimer Ede: Kállay Béni kiadatlan emlékirata Bosznia annexiójáról. (Memorandum Bosznia annexióját illetően 1877. ápr. 10). Történeti Szemle 3. (1914) 257–266. 69 Szemere Bertalan: Utazás Keleten a világosi napok után. Bp. 1999. 70 Ellenfelei pedig éppen az expanzió esetében tartottak ettől. 71 Kállay szóhasználata John Stuart Mill hatását tükrözi, aki a Brit Kelet-indiai Társaság tagjaként civilizációs missziónak tekintette a gyarmatosítást, melynek célja a barbár népek felemelése. 72 Fónagy Zoltán: Bosznia-Hercegovina integrációja az okkupáció után. Egy orientális tartomány nyu gatosítása a közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében. Történelmi Szemle 56. (2014) 27–60. 73 A Kelet Népéből kilépő Kállay lapjának, az Ébredésnek a szerkesztőjét Halász Imre (a Kelet Népe szerkesztője) ajánlotta figyelmébe. Halász I.: Egy letűnt nemzedék i. m. 150–169. 74 Bosznia konszolidálásához egy azonnali, 60 milliós kölcsönre is szükség volt, ami az okkupációt egyébként is ellenző ellenzék soraiból felzúdulást váltott ki. 75 Andrássy politikája. Budapesti Hirlap, 1901. február 10. 1–2. Idézi Dán K.: Kállay Béni i. m. 227.
