Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923)
NEMZETKÖZI SEGÉLY- ÉS SEGÍTŐAKCIÓK A VOLT OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA TERÜLETÉN 1350 Az évszázados geopolitikai álom megvalósítása nem ment zökkenőmentesen: a brit és részben az amerikai konkurencia mellett a franciáknak az elméletben szövetséges utódállamok makacs ellenállásával is szembe kellett nézniük. Románia meg akart szabadulni a nagyhatalmi gyámkodástól a Duna alsó szakaszán és a Vaskapu környékén,113 Csehszlovákia nehezen viselte, hogy a roham léptekkel kiépülő folyami infrastruktúrája számára kötelezettségeket írnak elő. Emiatt a francia fél is folyamatosan panaszkodott a románokra, akik területi szuverenitásuk végleges visszanyerését és az Európai Duna-bizottság feloszlatását szerették volna elérni, és ennek érdekében nem haboztak nyíltan szembefordulni Párizzsal.114 Az 1918–1920 közötti időszakot felváltó és az új időszakot előkészítő, 1921. júliusi párizsi szerződésben záródó folyamat során az újdonsült közép-európai államok sem haboztak befolyásukat érvényesíteni. Tehették ezt különösen azért, mert a békeszerződést még nem ratifikált Magyarország csak tanácskozási joggal vehetett részt az üléseken, amire a román fél nem is habozott nyersen emlékeztetni a keservesen panaszkodó magyar képviselőt. („Úgy a Dunabizottság, de különösen a Dunakonferencia egész működését a kis-entente-nak egységes és felette agresszív fellépése jellemzi. Közös platformon állanak, javaslataikat kölcsönösen támogatják, a nagyhatalmakkal pedig, amint azok más nézeten vannak, kíméletlenül szembe szállanak. [...] Folyton tiltakoznak, nem engedik magukat majorisáltatni, de mást sem tesznek, mint terrorisálnak” – jelentette Csáky Imre külügyminiszternek az elkeseredett magyar kiküldött.115 ) A francia fél pedig büntetett és jutalmazott: Párizs egyfelől azzal fenyegetett, hogy kezdeményezi a magyar delegáció részvételének felfüggesztését a Duna nemzetközi státuszáról szóló konferencián, amennyiben a Teleki-kormány nem ratifikálja 1920. november 1-ig a trianoni békeszerződést.116 Ugyanakkor azonban azért lobbizott, hogy a bizottság székhelye Budapesten legyen, még ha ezt a kisantant államok minden eszközzel igyekeztek is akadályozni és az 1921 elején kezdődő Duna-bizottsági magyar elnökséget megtorpedózni. 117 A katonák által vezetett Szövetségközi Duna-bizottság 1920. június 17-én Nemzetközi Duna-bizottságra változtatta a nevét, ám élén ugyanúgy a brit 113 Még azon az áron is, hogy ez a váltás számára technológiailag hátrányos lett volna. Vö. John H. Jensen – Gerhard Rosegger: Transferring Technology to a Peripheral Economy: The Case of Lower Danube Transport Development, 1856–1928. Technology and Culture 19. (1978) 701–702. 114 DDF 1920–1932. III. i. m. Nr. 40. Feljegyzés Románia magatartásáról a nemzetközi Duna-konferencián. Párizs, 1920. okt. 5. 115 MNL OL K 69 38. cs. 5. t. Jármay Elemér jelentése Csáky külügyminiszternek. Párizs, 1920. szept. 28. 116 DDF 1920–1932. i. m. Nr. 69. Georges Leygues külügyminiszter Fouchet budapesti francia főbiztosnak. Párizs, 1920. okt. 14. 117 MNL OL K 69 38. cs. 5. t. Számjeltávirat piszkozata Tahy László prágai követnek. Bp., 1921. márc. 19.
