Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kádár Tamás: Saul herceg, Bors ispán és Iván úr. Megjegyzések, észrevételek a II. István király uralkodása vége körüli trónutódlási küzdelmek történetéhez
KÁDÁR TAMÁS 801 könnyen ellenőrizhető, következésképp a lelepleződés kockázatát nagyban növelő momentumot foglalt volna a koholt szövegbe. A Bors és Iván büntetése közötti – nyilván a király személyes döntése szerinti – feltűnő distinkció alapján mindazonáltal igen valószínűnek tűnik, hogy Bors valóban valamelyes rokonságban állt a királlyal, Iván azonban nem büszkélkedhetett ezzel. Bár Vajay cikkében nem hivatkozott e történészi véleményekre, valójában már jóval korábban felmerült, hogy a lázadó Bors comes a Borsod vármegyében törzs birtokos főúri rokonságok egyikének volt a tagja. Leveles Erzsébet az Anonymus szerint a honfoglaláskor a Kárpátok belső vonulatának nagy részét elfoglalt Böngér fia Bors vezér leszármazottának, illetve ebből következően a Bors nemzetség szülöttének és – bármiféle igazolás nélkül – borsodi ispánnak gondolta az előkelőt.45 Hóman Bálint – feltehetően az említett Domonkos bánhoz kapcsolva azt – szintén a Bors genus hoz sorolta Borsot, ilyen nevű nemzetség azonban nem létezett, a III. Béla idején élt szlavón bán, mint láttuk: a Miskolc nem borsmonostori ágához tartozott.46 Egyébiránt a korai magyar történelem csekély számú ismert szereplői között felbukkan még egy Bors nevű személy: jelesül a krónikaszerkesztés 107. fejezetében, Nándorfehérvár 1071. évi ostromának elbeszélésekor hallunk egy – alighanem Salamon király zászlói alatt, a híres Opos oldalán kitűnt – Bors nevet viselt vitézről.47 Esetleg felvethető, hogy a mi Borsunk talán ezen Bors miles nek volt a sarja vagy néhány nemzedékkel később élt oldalági „ro kona”. Magam – csatlakozva Makk Ferenc Hóman nézetét pontosító vélekedéséhez – úgy látom: amennyiben Bors ispán valóban rokonságban állt a királyi házzal, mindenképpen szóba jöhet, sőt talán valószínűsíthető is, hogy a Miskolc atyafiság tagja volt. Más és komoly kételyeket támasztó kérdés ugyanakkor az, hogy utódai vagy rokonai miként tudták elérni a nemzetséget elvileg egyetemlegesen és „örökletesen” sújtó büntetés, az udvarból való kitiltásuk visszavonását, tetejébe – emberi számítás szerint – még az ellenlábas II. Béla vagy fia, II. Géza uralkodása alatt, minthogy az 1180-as években már egyenesen az országos elit potentátjai között, az udvarispáni tisztségben találkozunk Domonkos bánnal. 48 Témánk tárgyalása kapcsán mondhatni megkerülhetetlen az – a szakirodalmat már bő 100 éve foglalkoztató – kérdés, mely szerint Bors ispán vajon azonos személy volt-e a Kálmán király állítólagos, a Ruszban született fiával, a trónkövetelőként II. Béla, majd II. Géza ellen is fellépett Borisz herceggel. A külföldi 45 Leveles Erzsébet: Miskolc város megváltása. Történelmi és Régészeti Közlemények Miskolc város és Borsodvármegye multjából 2. Miskolc 1927. 166. 46 Hóman B. : Bizánc i. m. 366.; Karácsonyi J. : A magyar nemzetségek i. m. 820‒823. 47 SRH I. 373. 48 Noha először csak 1192-ben említik a megye élén, Domonkos alighanem már 1188-ban is bodrogi ispán volt. Lásd Zsoldos A . : Magyarország világi i. m. 27. 141.
