Századok – 2017

2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása

MIBŐL LETT AZ ORSZÁGBÍRÓ? 1082 olvashatunk Domonkosról (Dominici tepci, curialis comitis ). 100 Ez a két adat nem tűnik soknak (ráadásul azon kívül, hogy megjelennek, többet nem is tudunk meg a méltóság viselőjéről), de szerencsére az utóbbi oklevél leírta az intézmény szláv nevét is: a Domonkos mellett álló tepci t. Hogy nem tévedésről van szó, az mutat ­ja, hogy az előbb említett Boleszláv és Domonkos is felbukkan más oklevelekben, ahol a szláv nevén nevezik meg a tisztségét.101 Mindezek alapján már a horvát történetírásnak is régi megállapítása, hogy a modern horvát és szerb nyelven tepči vagy tepčija néven emlegetett tisztség latin neve curialis comes volt, a két elnevezés ugyanazt az intézményt takarja.102 A tep č i, a horvát források mellett, a 13. század ­tól kezdve feltűnik Szerbiában és Boszniában is. Korai feladatköre igen sok vitát szült a szerb és horvát történetírásban, és mivel a későbbi időkben bírói funkci­ót is betöltött, sokan egy olyan bírói intézménynek tartották, amelynek pontos keretei nem világosak.103 A tisztség történetét és intézményi kereteit végül Miloš Blagojević szerb történész tisztázta, áttekintve a horvát, szerb és bosnyák forráso­kat, és az ottani tepčijá k közötti hasonlóságokat és különbségeket. 104 Blagojević megvizsgálta azon 11. századi forrásokat, ahol a tepčija bíróként tűnik fel, és lát ­ni lehet, hogy nem általában véve ítélkezett, hanem csak bizonyos ügyekben, mégpedig ahol királyi birtokokról volt szó.105 Ugyanez igaz volt Szerbiában és Boszniában is, a tepčijá k hatásköre ott is az uralkodói birtokállományhoz kö ­tődött. Tanúként is leginkább akkor jelentek meg a királyi oklevelekben, ha királyi földbirtokot adományoztak egyházaknak, illetve magánszemélyek ado­mányoztak el olyan birtokokat, amelyhez királyi jóváhagyás is szükséges volt. 106 Egyébként Horvátországban több (legalább kettő) tepčija is létezett egy időben, és mind a horvátoknál, mind a szerbeknél a közigazgatási hierarchia több szintjén is megjelent a tisztség: a középkori Szerbiában „kis” és „nagy tepčija ” volt a nevük, míg a horvátoknál a magasabb rangú az említett „tepčija ”, az alacsonyabb pedig 100 Uo. 142. 101 1060: Boleslao tepizo; Bolleslao teuzone (~tepizone); 1066–1067: Boleslaus tepci; 1069: Boles­claus curialis comes; 1070: Boleslao tepti; Boleslavo tepcii – CDCr I. 88., 91., 106., 114., 116., 118.; 1075: Dominici tepci curialis comitis; 1070–1076: tepicone Dominico; 1078: Dominico tepize – CDCr I. 142., 150., 167. 102 Franjo Rački: Nutarnje stanje Hrvatske prije XII. stoljeća. RAD 22. (1888) 141., 152.; Mihajlo Lanović: Ustavno pravo Hrvatske narodne države. RAD 119. (1938) 226–227. 103 Lanović, M.: Ustavno pravo i. m. 227. 104 Miloš Blagojevi ć : Tepčije u srednjovekovnoj Srbiji, Bosni i Hrvatskoj. Istorijski glasnik 1–2. Beog ­rad 1976. 7–47.; ezen tanulmány megállapításainak rövid összefoglalása ugyancsak tőle: Leksikon srpskog srednjeg veka. Priredili: Sima Ćirković – Rade Mihalčić. Beograd 1999. 738. Itt köszönném meg Kádár Tamás segítségét Blagojević tanulmányának megszerzéséért, és Novák Mária (Bácsszőlős, Szerbia) segítségét, amit a szöveg értelmezésében nyújtott. 105 Blagojević , M.: Tepčije i. m. 40–41. 106 Uo. 42–43.

Next

/
Oldalképek
Tartalom