Századok – 2016

2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja

MENYEGZŐ A RENDI KÖLTÉSZETBEN A 19. SZÁZAD ELEJÉN 759 tartott. Szilágyi Márton idézi Tokody Györgynek azt a bizalmas jelentését, melyből kiderül, hogy Patay Zsuzsanna már a következő év húsvétján hazame­nekült Rhédeytól, majd májusban visszatért, ám ekkor Rhédey elkergette. A botrányt Tokody a tíz éve meglévő ágyasnak tulajdonította (aki nyilván azonos azzal a Borosával, akiről Kazinczy is megemlékezett, s akitől Rhédeynek tör­vénytelen, ám általa nevelt gyermeke is született).101 Bár önmagában az, hogy egy főúri személy szeretőt tart, nem jelentene különösebb botrányt ebben az időben,102 Rhédey esetében az események mégiscsak — ahogy Tokody nevezi — a „scandalum terribile” irányába vezettek. Ez nyilván annak volt köszönhe­tő, hogy Rhédey átlépte a korabeli nyilvánosság szexualitásra vonatkozó sza­bályait, s szeretőjét olyan nyilvános tereken is szerepeltette és bemutatta, ahol ez nem volt illendő és elfogadható. (Szilágyi Márton így értelmezi azt az esetet — persze ez is csak pletyka —, amikor gróf Almásy Pál királyi kamarás, Arad vármegyei főispán vizitált Rhédeynél, aki szeretőjét is asztalukhoz ültette.)103 Talán törvénytelen kapcsolatának volt köszönhető az is, hogy Rhédey 1818- ban — tehát a divortionális pere idején — elveszítette a Tiszántúli Református Egyházkerületben betöltött coadjutor curatori pozícióját.104 S természetesen nem zárhatjuk ki az eddigiektől eltérő okok létezését sem. Előfordulhat, hogy Rhédey megunta a díszes ünnepségeket, s magánéle­tében szeretett volna a háttérbe húzódni, vagy akár az is, hogy a Patay család ragaszkodott a saját társadalmi környezetében megszokott szertartásrendhez. Az is lehet, hogy szándékosan választottak a két családi portához nagyjából félúton lévő helyszínt, s persze egy második házasságot — különösen egy ilyen fényes temetést követően — nem is illett nagy pompával megrendezni. Akár­hogy is volt, 1813 októberében még nyilván senki sem sejtette, hogy a bihari adminisztrátor második családalapítási kísérlete mily fényes kudarcot fog val­lani. Mindössze három költemény és egy sokszerzős kisnyomtatvány maradt fenn, melyek az esküvő laudálását szolgálták (ezek közül több nyomtatásban is megjelent, egy pedig kéziratból ismeretes), illetve rendelkezésünkre áll egy an­­ti-epithalamium gróf Dessewffy Józseftől (ez még soha nem jelent meg nyom­tatásban). Az esemény familiaritását az is mutatja, hogy csak alkalmilag fel­használt, s ennek megfelelően szinte kizárólag magyar nyelvű költemények születtek. Erőss János bakonszegi prédikátor verse Debrecenben a Tiszántúli Refor­mátus Egyházkerület és Kollégiumi Nagykönyvtár egyik kolligátumába lett 101 Ezt a leányt végül egy rokonához, Rhédey Józsefhez házasította ki 1826-ban. Lásd a Szilágyi által összegyűjtött adatokat: Szilágyi M.: Egy politikai „pálfordulás” i. m. 65. Ez azt is jelenti, hogy a lány legalább tizenhat éves volt ekkor, tehát legkésőbb 1810-ben, bőven a második házasság előtt született. 102 Elegendő itt arra utalnunk, hogy például miként élte szexuális életét gróf Károlyi György és környezete. Kalla Zsuzsa: „mivé egykor talán lehetni álmodoztam”. A naplók és Bártfay. In: Bártfay László naplói. S. a. r. Kalla Zsuzsa. Bp. 2010. 715-734. 103 Az esetről Kazinczy feljegyzését Borbély Szilárd közölte először: Borbély Sz.: Gyilkosság Nagyváradon? i. m. 92. Szilágyi értelmezése: Szilágyi M.: Egy politikai „pálfordulás” i. m. 66. 104 Kazinczy Ferenc Kis Jánosnak, Széphalom, 1818. november 10. In: KazLev XVI. 3665. lev. 230. Értelmezése: Szilágyi M.: Egy politikai „pálfordulás” i. m. 70.

Next

/
Oldalképek
Tartalom