Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
1126 VONYÓ JÓZSEF közleményében az ugyancsak ekkortájt alakuló és hasonló sikereket dokumentáló városi, püspöki múzeumokat és a „nyilvános tanodákkal kapcsolatos régiség-gyűjteményeket” ismertette.31 A vándorgyűlések során elvégzett munka eredményeit sokoldalúan igyekeztek hasznosítani. Ezek legfontosabb eleme volt az egyes levéltárak feltárásának rendszeres és részletes ismertetése a Századok hasábjain.32 A nem egyszer több részletben és lapszámban közreadott dokumentumok33 nemcsak a feltárt iratanyagról adtak tájékoztatást, hanem esetenként egyes történeti események új értékelésének lehetőségeire is utaltak - jelentős segítséget nyújtva ezzel az adott térség egy-egy korszakának történetével később foglalkozó kutatóknak.34 Az első vidéktörténeti ismertetések is az akció eredményeként születtek.35 A program nagyszabású munkák közlését is eredményezte. Ezt az is elősegítette, hogy az 1876. évi gömöri kirándulásról már a Századokhoz csatolt, önálló, 108 oldalas kötetben számoltak be.36 Ebben két olyan terjedelmes, tanulmány értékű előadást is közöltek, amelyek egy város gazdasági,37 illetve egy megye társadalmi viszonyainak38 fontos kérdéseit tárgyalták. Elsőként emelkedett ki ezek sorából Ipolyi Arnold Besztercebánya művelődéstörténetéről írt, a címben szereplő „vázlat” szó ellenére kismonográfia terjedelmű opusa, amely három részletben jelent meg a Századok hasábjain.39 1881-ben az eperjesi gyűlésen hangzott el Antal Károly nagy ívű előadása Sáros vármegye egykori etnikai viszonyairól,40 két évvel később Nagy Imre Sopron és a környékbeli 31 Hampel József: A vidéki régiségi múzeumok. Századok 10. (1876) 306—315. 32 Lásd például A levéltárvizsgáló bizottságok jelentései. Századok 3. (1869) 589-644.; A Magyar Történelmi Társulat 1870. évi vidéki kirándulásaiban résztvett bizottságok jelentései. Századok 4. (1870) 581—633.; A leleszi bizottság jelentése. Századok 5. (1871) 592—623. 33 A Magyar Történelmi Társulat 1874. évi vidéki kirándulásairól szóló jelentések. Századok 9. (1875) 34-51., 74—123., 149-192., 223—252. (Az 1874. évi utakról szóló 12 részjelentés összesen 132 oldal terjedelmű.) 34 Erre példa a Csapiár Benedek vezette „Körmöczi bizottság jelentése”. Századok 9. (1875) 149-182. 35 Gr. Lázár Miklós: A Marosszékben 1491—1515 közt hadnagyságot és bíróságot nemek és ágak rendje szerint viseltek lajstroma. Századok 2. (1868) 673-692.; Nagy Iván: Hont vármegye Árpád-kori birtokosairól. Századok 3. (1869) 520—525. 36 A Magyar Történelmi Társulat 1876-ik aug. 21-28-iki vidéki kirándulása Gömör megyébe. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1876. 37 Szilágyi Sándor: Adatok az ipar s kereskedelem történetéhez Rimaszombaton a XVI. és XVII-dik században. Uo. 27—37. 38 Ebeczky Emil: Gömör vármegye tisztikara háromszáz évvel ezeló'tt. Uo. 61—76. 39 Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata. Századok 8. (1874) 525—552., 598—647., 671—708. A munka önálló kötetben is megjelent — változatlan címmel és tartalommal, 123 nyomtatott oldal terjedelemben (Bp. 1874.) 40 Antal Károly: Sáros vármegye népének egykori magyarságáról. In: A Magyar Történelmi Társulat 1881-ik évi aug. 22—28-iki vidéki kirándulása Sáros vármegyébe s Eperjes és Bártfa városába. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1881. 12—34.
