Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
1276 ZSOLDOS ILDIKÓ 1915 novemberében néhány hetes ungvári barakktelepen végzett gyógyító munkáját követően huzamosabb tartózkodásra hazautazott édesanyjához Sárközre. Törődni akart vele, mert érezte, nem sokáig teheti már.86 Ám 1916 tavaszán úgy tűnt, Blanka grófnő állapotában javulás állt be. Vécsey Magda április 5-én sürgönyt kapott a Magyar Vörös-Kereszt Egylettől, a Vörös-Kereszt Nemzetközi Bizottságának87 magyarországi szervezetétől, melyben felkérték, csatlakozzon ahhoz a hölgymisszióhoz, amelynek feladata oroszországi hadifogolytáborok meglátogatása. Az Osztrák-Magyar Monarchia magyar államfelében az 1878-as bosznia-hercegovinai okkupáció után jelentkezett igény a Vörös-Kereszt megalakítására. A kezdeményezést a miniszterelnök felesége, Tisza Kálmánná gróf Degenfeld-Schomburg Ilona és Ivánka Imre országgyűlési képviselő, az északkeleti vasutak vezérigazgatója vállalta fel. Az okkupációban résztvevők és hátramaradt családtagjaik számára adománygyűjtés céljából egy rögtönzött egyesület alakult Központi Segélyező Nőegylet néven, melyet Erzsébet királyné karolt fel. Az egyesület szabályszerű megalakítása88 közben az 1879-es szegedi árvíz által sújtottak részére sikeres gyűjtőakció szervezésére került sor. A további szervezkedés során azonban a társadalmi érdektelenség miatt a királyné felhívást bocsátott ki, melyben fiókegyletek alakítására buzdított. S hogy lendületet adjon az ügynek, az 1880. május 10-i első nagy közgyűlésen maga elnökölt. Ferenc József 1880 decemberében gróf Károlyi Gyulát bízta meg a Vörös-Kereszt Egylet magyarországi megalakításával. A Magyar Országos Segélyező Nőegylet alapszabályainak többségét meghagyva prioritásként két célt jelöltek meg: egyrészt előkészülni a háborús tevékenységre, másrészt a békeidőben történő jóté-86 Dessewffy Blanka grófnő, akihez gyermekeit nagyon szoros emocionális viszony fűzött, 1917. jan. 23-án hunyt el. 87 A Vörös-Kereszt Nemzetközi Bizottság magalakításának gondolata egy genfi üzletember, az 1859-ben a solferinói harctér szemtanújaként negatív élményeket szerzett Henry Dunant a nevéhez kapcsolható. Már a krími háborúban is problémát jelentett a nem megfelelő sebesültápolásból adódó magas halálozási arány. A Dunant-i gondolatot Gustave Moynier, a genfi közhasznú társulat elnöke is felkarolta. A javaslatok tanulmányozására Dunant elnökletével öttagú bizottság alakult. Propagandamunkájuk eredményeként 1863. okt. 23-ára Genfbe Moynier szervezete egy magánjellegű nemzetközi konferenciát hívott össze. A hét napos tanácskozáson határozat született arról, hogy minden országban föl kell állítani egy — eredetileg háborús intézménynek tervezett — bizottságot, mely a béke idején szervezi az önkéntes egészségügyi szolgálatot és a betegápolást. Az öttagú bizottság a konferencia zárását követő napon, 1863. okt. 30-án különválva a közhasznú társulattól felvette a Vörös-Kereszt Nemzetközi Bizottsága nevet. 1864. aug. 8-ra a svájci szövetségi kormány Genfbe 25 államot hívott diplomáciai konferenciára, hogy hivatalossá tegye Dunant-ék kezdeményezését. Ekkor született meg az első Genfi Egyezmény. A Habsburg Birodalom nem képviseltette magát a konferencián, de az 1866. júl. 3-i königgrätzi csata tanulságai után, júl. 21-én csatlakozott a konvencióhoz, megalakítva az Osztrák Vörös-Kereszt Egyletet. A Vörös-Kereszt Nemzetközi Bizottságához csak olyan állam csatlakozhatott, amely a Genfi Egyezményt elfogadta és ratifikálta. Ausztria - Magyarország utóbbit különböző korrekciók szükségességére hivatkozva elmulasztotta. A javasolt módosítások egy részét az 1868. okt. 5-20 közötti genfi nemzetközi értekezleten beemelték az új konvencióba, ám ezek a határozatok nem tartoznak a nemzetközi egyezményekhez. Minden államban csak egy vöröskereszt szervezet működhetett állami garancia mellett. Flanek Rezső: A Vörös-Kereszt története. In: A Magyar Vörös-Kereszt Egylet Almanachja 1927. Bp. 1927. 75-77. 88 Az egyesületet Magyar Országos Segélyező Nőegylet néven jegyezték be gróf Zichy Nándorné szül. gróf Zichy Lívia elnökletével.
