Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 31 dig — Bethlen Margit legalábbis így vélte — a nők felszabadítása, férfiasításuk nélkül.122 Látható tehát, hogy a modern lány típusának magyarországi megjelenése és valamilyen mértékű elterjedése némely szerzőnél morális pánikot eredményezett: a nőiesség, illetve az erkölcsösség kérdését vetették fel, látták és mutatták problémásnak. Ennek kapcsán a pajtásság és az „ideális” női test témáját említeném még röviden, illetve ezekhez fűznék megjegyzést. A férfi és a nő szerelmi-baráti viszonya, az úgynevezett pajtásság vagy pajtásházasság (ez utóbbit az évkönyv nem tárgyalta), az a kérdés tehát, hogy milyen következményekkel jár a korábbinál közvetlenebb érintkezés a fiatal férfiak és a fiatal nők között, mind a két probléma (a nőiesség és az erkölcsösség) részeként tárgyalható. Az 1935-ös hármaskönyvben két szerző is kitért, utalt erre a weekendről szólva, illetve Bozzay Margit egy rövid kis írást szentelt a témának, amelyben a pajtásságot lehetetlenségnek mondta a férfi és a nő közötti természetes vágyak miatt.123 Az évtized közepén ez már „régi” kérdésnek számíthatott, hiszen például ezt is tárgyalta Zilahy Lajos 1922-es regénye, a „Halálos tavasz” is (természetesen annak 1939-es filmváltozata újfent kitér erre). Ezek szerint az ábrázolások szerint a pajtásság veszélyes: a nők ilyen kapcsolatokban könnyen elveszíthetik nőies „bájukat”, aminek megítélése „természetesen” a férfin múlik (mint a Halálos tavaszban is látható). Az „ideális” női test kérdése ugyancsak erkölcsi kérdés - illetve hazafias ügy is. A széles „ringó csípők” utáni vágyakozás ugyanis nem csak a „férfias nők” elutasítását jelenti, hanem a tánckari girl ideáljának, pontosabban a vékony nő divatjának elvetését is. A „szépségideál görl-izálód[ott]” azonban — írta Szerb Antal már 1928-ban —, amely gondolat megismétlődik az 1935-ös hármaskönyvben is: minden nő vágya, hogy „a legszebb amerikai görlökhöz hasonlítfson]”.124 A vékonyság utáni vágy eredeti oka a nők „felszabadulása” - írta László Ernő. Érvelése szerint az emancipáció miatt a nők sokat vannak az otthonon kívül, a nyilvános térben, így fontosabb lett számukra a szépség, a jó megjelenés. A szépségideál pedig átalakult és időközben Európában is amerikai lett. Azaz — és ezt már Kemény Simon írta — a vékonyság régen a betegség tünete volt, ma már azonban cél.125 Azt, hogy a vékony nő szépségideálja milyen „kényszert” jelentett, a hármaskönyvön kívül többek között a Hyppolit a lakáj című filmből is megismerhetjük (arra a jelenetre gondolhatunk, amikor Schneidernének össze kell szednie a padlóról a papírfecniket, mert a vékonyság úri dolog). „Negatív módon” pedig az Márkus Alfréd „Amerika” című slágeréből: „Amerika ezeremeletes 122 Bethlen Margit: Kislány a papa felöltőjében. A modern nő lelki világa. Uo. 137., 138. - A cikk érdekessége, ám témánkhoz most nem tartozik hozzá, a hajadonok gyerekszülésével foglalkozó kitétel. A társadalom támogatja a női önállóságot, a nő „önmagával való szabad rendelkezését” — írta Bethlen Margit —, de ha egy hajadon ennek a felfogásnak megfelelően gyermeket szül, akkor őt elítélik. 123 Bozzay Margit: Barátság... szerelem. Uo. 190. 124 Dr. med. László Ernő: Nők diktátora: a szépség. Uo. 192. 125 Kemény Simon: A csúnya nő. Uo. 116.
