Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fejérdy Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede I/35
A belga-magyar gazdasági kapcsolatok diszkrét, de biztató fejlődését a New York-i tőzsdekrach után következő válság megakasztotta. Ez különösen is szembetűnő volt az 1931-1936 közötti időszakban, amikor a kereskedelmi forgalom értéke Belgium és Magyarország között a mélypontra süllyedt.54 55 Belgium a helyzet javítására tárgyalásokat kezdeményezett, és végül 1932. március 26-án, Budapesten meg is született egy megállapodás.65 Jacques Davignon, akit 1930. november 30-tól Brüsszel már követként akkreditált Magyarországra, mindvégig nagy hangsúlyt fektetett a gazdasági kapcsolatokra. A diplomata azonban egyéb kérdésekben is aktívnak mutatkozott. 1927. május 14-én szombaton, a városligeti Műcsarnokban, a belga képzőművészeti kiállítás megnyitóján ő fogadta a kormányzót, hangsúlyozva, hogy először mutatkozhatott be Belgium ilyen formában Magyarországon.56 A rendezvényen megjelentek a kormány tagjai: Bethlen István, Klebelsberg Kuno és nagy számban további személyiségek, művészek. Az impozáns kiállítás nagy tetszést aratott és jelentősen hozzájárult a kapcsolatok elmélyítéséhez.57 A belga kormány pozitívan értékelte ezt az eseményt, amit kitüntetések adományozásán keresztül is kifejezésre jutatott. így került sor többek között 1928. október 11-én a belga koronarend nagykeresztjének átadására Klebelsberg Kuno miniszter részére.58 A korszak nemzetközi rendezvényei, a kölcsönös meghívások tovább erősítették a két ország kapcsolatát. 1930. november 11-én például a magyar Külügyi Társaság meghívására a Gand-i egyetem nemzetközi jogász professzora, a Népszövetség szakértője, Joseph van Overbeke tartott előadást a kisebbségvédelem kérdéséről.59 Ugyan ebben az esztendőben számos belga zarándok kereste fel Magyarországot. 1930. május 18-án ugyanis megnyílt, Szent Imre herceg halálának 900. évfordulójára szervezett emlékév, számos nagyszabású ünnepséggel, nemzetközi kongresszussal. A rendezvényekre Belgiumból érkező vendégek között említésre érdemes Thomas-Louis Heylen namuri püspök, a magyar gyermeküdültetésben résztvevő családok és papok csoportja, illetve egyetemisták és főiskolai hallgatók több százfős delegációja. Ez utóbbi csoport 1930. augusztus 18-20 között megrendezett nemzetközi keresztény ifjúsági kongresszuson vettek részt. Nagy létszámuk miatt két helyszínen, a gödöllői premontrei, illetve a budai ciszterci gimnáziumban szállásolták el őket. Itt felkereste őket a Magyarországon élő Stefánia királyi hercegnő, Lónyay Elemér her-A BELGA-MAGYAR HIVATALOS KAPCSOLATOK ELSŐ ÉVTIZEDE 43 voltak érdekeltségei, mint a magyar főváros ingatlan piacán. 1929. szeptember 25-től - 1948 nyaráig Belgium konzulként is működött Budapesten. 54 Magyarország külkereskedelmi forgalmának összesítő táblázatait lásd.: Statisztikai Szemle 1929: 2. 120; 1931: 2. 144; 1932:3. 180, 1934: 3. 185, 1936: 2. 133, 1938: 2. 140. 1940: 2. 113. 55 MNL OL, K 70 Külügyminisztérium Jogi osztály, 314. cs. Bp., 1933. máj. 24. 56 MTI Hírarch. 1927. máj.14. 6, 14. 67 A kulturális kapcsolatok fejlődését mutatja például, hogy még ugyan ebben az évben a belga kormány kezdeményezésére 1927. december 26-án sor kerülhetett a brüsszeli konzervatóriumban egy nagysikerű magyar díszhangversenyre. MTI Hírarch. 1927. dec. 27. 7. 58 Uo. 1928. okt. 11. 11. 59 MTI, Hírarch., 1930. nov. 11. 16.
